Június 21. - Nyári napforduló; A csillagászati nyár kezdete
Szeptember 23. - Őszi napéjegyenléség; A csillagászati ősz kezdete
Spring countdown banner

hétfő, március 30, 2009

Húsz bükki forrás körtúrája (01), 2009.03.29, Kiss Jani túrája

Húsz bükki forrás (tor)túrája

Nem a túravezető részére, hanem a résztvevők számára, mondhatni felfedezőtúra. De akárhogy is vesszük, a "Kolozsvár környékének felfedezése" profilba nagyszerűen beillik. Az Erdély új sorozatának 5. számában (2009/3), az új Túraösvény, rovatában jelent meg, első ajánlatként, a túráról szóló bemutató. A cikk kiegészítéseként mellékelt összefoglaló is egyszerű és közérthető:
A túra célja: azonos természeti elemek „csokorba” szedése. Legmegfelelőbb időpont március vége, április eleje, amikor a kaszálók magas füve és az erdei aljnövényzet nem zavar előrehaladásunkban. Végigjárható vasárnap, március 29-én. Találkozás 9 órakor a monostori végállomáson. Túravezető: Kiss János.
Ajánlott: gyakorlott túrázóknak, akiknek nem jelent megerőltetést (a választott változatok függvényében) a 26–28 km-es túrahossz! Menetidő (pihenőkkel együtt) 10 óra.
A túra leírásához jól fogott volna, hogyha mellékelve van az alábbi vázlat is, hogy az érdeklődő fogalmat alkosson az útvonalról és a források viszonylagos helyzetéről. Sajnos, az újság megjelenéséig ez nem készült el. De sebaj, jól fog majd a következőre, vagy annak, aki ezek után kedvet kapna, hogy lejárja.
A források, sorrendben, a következők: Erzsébet-forrás (1); Hóvirág-forrás (2); Szent János-kút (3); Rejtett- forrás (4); István-forrás (5); Cérna-forrás (6); Mackó (Vadász)-forrás (7); Binder-forráshoz (8); Bartha (kilátó alatti)-forrás (9); Dagonyás-forrás (10); Patak-forrás(11); Tisztás-forrás (12); Pásztor-kút (13); Major-forrás (14); EKE-forrás (15); karsztforrás (16); Szelicsei-karsztforrás (17); Hideg-karsztforrás (18); Majláth-kút (19) és a Rajka (Helena) forrás (20)

A (2),(9–13), (17–18) forrásokat más megnevezések hiányában, Kiss Jani keresztelte el. Ezekkel az elnevezésekkel fognak bekerülni a helynévszótáramba is. Tessék bizalommal használni és terjeszteni őket! Aki viszont többet akar tudni a túráról, ennek kalauzszerű leírását a linkre kattintva, a fent említett, Húsz bükki forrás körtúrája című cikkben olvashatja. Eredetileg, humoros aláhúzásként, a "tortúra" is bele volt foglalva a cikk címébe. Viszont, az elképzelt formában ez nem fért ki, a hasáb szélessége miatt és félreértésre adhatott volna okot. Viszont itt, az eredeti elképzelés emlékeként alkalmazzuk - hogy volt ilyen is.
Nem kell megijedni, a túra végeredményben, nem olyan nehéz. Viszont egy ilyen cím figyelmeztethet arra, hogy a távolság az távolság, akár egyenes úton is. Ehhez pedig kell egy kis edzettsége legyen a vállalkozónak.

Jómagam sem vállalkoztam az egész túra bejárására, több okból is.
Szombaton délben rám telefonált Csortán Marci, hogy segítsek neki Aranyosegerbegyen, a cuccai költöztetésében. Hát így történt, hogy végül csak éjjel fél tizenkettőkor értem haza. Közben egész nap zavart a cipőm. Gondoltam, oda se neki, katonadolog, lehet csak a zokni gyűrődött össze és feltörte a lábam. Csak otthon láttam, hogy végig egy kiálló szeg volt a talpamban. Persze a késői fekvéshez, hozzájárult még a nyári időszámításra való átállás. Ezért, mivel a túra első és harmadik szakaszának forrásait viszonylag jól ismerem, a második szakaszra vállalkoztam. Úgy három órát számítottam, hogy a bátor túrázók a Cérna-forrás tisztására érjenek, de a biztonság kedvéért, már fél tizenkettőkor ott voltam. Még néhány szót válthattam az ott sziesztázó voincásokkal, Nagy Lajossal, Titivel és már be is robogott a társaság...

Második szakasz

...meg is érkeztek az EKE-sek, Kiss Janival az élen.
Egy rövid uzsonnaszünet, cérna nassolás ....
...és már megyünk is a völgyön lefele. A következő forrásnak, már kissé nehezebb az elérhetősége, a meredek mart bal oldalában van. Évekkel ezelőtt, egy kis híd vezetett a túlsó oldalra (még Perşa Petru csinálta), ahonnan könnyebben le lehetett ereszkedni a patak medrébe. De ez már régen elkorhadt.
Innen kikapaszkodunk a meredek oldalba, aztán a hegyláb gerincéről, jobbra ereszkedve, elhaladunk a Vadász-ház (Casa vânătorului) kis tisztása mellett.
Vadász (Mackó)-forrás, Vadász-ház, szintén a közelben, a Slamovics-háztól feljebb, egy másik forrásnak a neve is Vadász-forrás... - én azt hiszem ezek az elnevezések, a valaha a közelben levő Vadászok-fájának emlékét őrzik. Mi is, furcsa fák, ördögfák szomszédságában, bukkanunk a Binder-forrásra
Kiérünk az erdőből és a Bartha-kilátó oldalában folytatjuk utunkat. Örvendek, mert ezen az ösvényen még soha sem jártam. A Bartha-kilátóról, általában a Binder-forrás, vagy éppen a Cérna-forrás völgye irányába szoktunk hazatérni.
Aztán, a Bartha-kilátó déli oldalában már kikerülünk a cserjésből is. Igaz, hogy az erdőben is meleg a levegő, de nem mondhatjuk, hogy nem örvendünk meg a déli fekvésű domboldal különlegesen tavaszias hangulatának.
Aznap a virágok, tavacskák , békák, gombák voltak a divatosak, Ildi is talált valami apróságot a még száraz fű között.
De túl sokat nem bóklászhatunk, a völgyfő elszűkülő lapályának végében, a bokros meredély alatt, ott vár, a következő forrás:
Földbe ásott betonmedencéje van és a meredek oldalban, egy támfal.
Nem sokat időzünk, de nincsen is messze a következő forrás. Csak a Brüll-kilátót kell megkerülnünk.
Innen visszatérünk a Gorbó-völgyben haladó útra. Átvágunk rajta és letérünk egy füves részen. Alattunk a martban, ott csordogál plasztik csövecskével foglalva, a következő forrás.
Míg a többiek megpihennek néhány perc erejéig, átkelek, kőről kőre ugrálva, a nem éppen alacsony vízállásúnak mondható Gorbó túlsó partjára...
Ildikó felvétele
... hogy szemből is lefényképezhessem. Ilyen képem, egyelőre, csak nekem van.
Kevéssel feljebb, egy tisztás végében, igaz, már az erdőben, a következő, kevésbé látványos forrás:

Innen még mentünk egy darabot a patak felett a kövezett úton, majd átkeltünk a túlsó oldalra, ahonnan az erdőben kapaszkodtunk felfele. A Kolozstótfalu fölötti legelőre én már előbb kimentem, az Orosz Ferenc által is említett szilvafákat fényképezni, úgyhogy, a 13-as, Pásztor-kútról nincsen képem. Éva, viszont készített róla, utólag szúrtam be:
Tréger Éva felvétele

Közben a többiek is megérkeztek és együtt léptünk be az erdőbe az EKE-forrás irányába. Mindjárt, az erdő szélén az út alatt ott van a Major-forrás. Egyelőre csak a szemetet fényképeztem le, ami itt bőven leledzik. Ugyanis itt tér ki a legelőre a Szelicse irányából jövő szekérút, utolsó lehetőség, hogy valaki a szemetétől szabaduljon, anélkül, hogy nemkívánatos szemek, messziről lássák.
A forrást magát, szintén Éva fényképezte:
Tréger Éva felvétele
Ebédszünet

Még néhány perc és a 2008 őszére felújított EKE-forráshoz értünk. A Szakács Éva festette felirat, még érintetlenűl virít. De a vízhez elég nehéz hozzájutni, a túl mélyre sikeredett árokban. Gondolkozhatunk a továbbiakban, mint megoldás, egy hosszabb kivezető csövön.
Nagyjából a forrás túra legtvolabbi pontjához értünk. A további útvonal, innen, már csak széles ívben hazafelé közeledne. Fél órát kaptunk a túravezetőtől, a fő ebédszünetre.
Indulás előtt, a szokásos csoportkép - hogy emlékezetül szolgáljon. Sajnos, Kiss Jani nincsen rajta, mert éppen a kioldót nyomja.
Kiss Jani felvétele
Tovább

A továbbiakban, az a bizonyos karsztforrás, az EKE-forrás felett kimaradt. A vállalkozóbb kedvűek próbálkoztak ugyan megtalálni, de aztán ők is lemondtak róla.
Hogy mégis teljes legyen a sorozat és ne hiányozzon egy forrás sem, a március 15-i előzetesről, szintén egy Éva által készített kép:
Tréger éva felvétele (2009.03.15.; 14:17)

Tovább folytattuk hát utunkat, Szelicse irányába, az erdei úton. Hamarosan a következő forrásunkhoz értünk. Szép, bővizű forrás, egy már elbozótosodott, régi irtás szélén.
Mint alább látható, a víz itt egy üregből jön a felszínre. Biológusok, figyelem! - egy ilyen üreg rejtegethet, elmúlt időkre utaló alacsonyrendű növényritkaságokat.
Innen már a Hideg-völgy katlanában, a szurdoktömkeleg éppen a forrás alatt levő ágában folytattuk utunkat - egyelőre lefele.
Aztán a következő ág egyesülésétől, - azon felfele, míg egy valóban, igen látványos karsztforráshoz értünk. Mai túránknak, a Gorbó-patak vízgyűjtőjének, utolsó meglátogatandó forrásához.
Néhány lépéssel feljebb, ugyanazon az oldalon, egy hasonló jellegű forrás kiszáradt maradványára bukkanhatunk. Nem is olyan rég innen még nagy sugárban tört fel a víz, mondja túravezetőnk. Ha jól értettem, Magyari Péter is ismerte ezeket a forrásokat.
A forrás időközben, csak általa ismert titokzatos földalatti történéseinek során, elvándorolt innen. Az erősen huzatos lyuk utal rá, míg az is el fog tömődni, hogy itt egy volt forrás, földalatti járatának van a vége.
Innen már az utolsó kapaszkodó következik, ki a Bivalyosra. A völgyön folytatta útját felfele a társaság, hogy a tetőre érve, megkezdje a túra harmadik, ezúttal utolsó szakaszát.
*
Itt leváltam a társaságtól, hogy még bóklásszak egy kicsit a Hideg-völgy zugaiban, aztán a monostori negyed irányába térjek haza, a Gorbó-völgyén. A Hideg-völgy bejegyzés óta izgatott ez a zóna, hogy tulajdonképpen milyen keveset tudok róla. Végül, hogy nem így történt és csak a Szelicsi úton tértem haza, ez más történet volna, nem tartozik a forrásokhoz.
Azért készítettem néhány szép képet, gübbenőkről, mészkőfalakról, kövületekről - ez sem tartozik a forrásokhoz. Talán, egy másik kirándulás bejegyzéséhez lesznek csatolva. De azért mégis ideszúrok egy képet érdekességként. Ugyanis ebben a meleg időben is találtam még havat, (gondolom, az utolsó alkalommal ezen a szinten) a patak medrében, a kistáj, nevét meg nem hazudtoló, hidegebb voltát illusztrálandó - azoknak, akiknek még kétkednének, hogy ez a katlan az IGAZI Hideg-völgy).
aláírás: Tóthpál




7 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
  2. Most már én sem tudok mindent, csak az utóbbi időkben adtam rá a fejemet, hogy összegyűjtsem ezeket a régi dolgokat. Minden esetre hallottam ilyesmiről, bár nem láttam, máshova helyeztem. A Plecska völgyén, Xántus János szerint, a középkorban hét forrásról beszélnek. Őppen vasárnap, egy középkoru monostori születésű illető, ugyan abba a zónában ("Lânga Corni") említ eyg forrást, amelyen gitár is volt.
    Ezt a bejegyzést folyamatosan töltögetem, mert
    azért sajnos, vannak egyéb dolgaim is.

    Tamás

    Tamás

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a gitáros forrás volt a Borza- forrás! Az Erzsébet- forrás és a Szent János kút közötti szakaszon, az országút alatt, vagy attól nem messzire! Kis pihenő, paddal is volt eléje ácsolva, melyen meg lehetett pihenni, Borza bácsi arcképe bevésve és a gitár, melynek nyílásából folyt a víz.Az öreg saját kezüleg készítette a forrást és jó ideig gondozta is, de sajnos vandálok tönkretették. Borza bácsi mindig jelvényekkel teletűzdelt vadászkalapot hordott és hallottam őt gitározni és énekelni is, fent a bükki régi menedékháznál. Apám jól ismerte, én csak párszor láttam, ez kb 50 évvel ezelőtt volt...régi szép idők!
      Tisztelettel üdvözlöm, bocsánat, hogy hozzászóltam a bejegyzéshez
      Bíró Márton
      martinbiro0312@gmail.com

      Törlés
  3. Kedves Laci!
    Kérlek, írd megint le, amit erről a Borza forrásról tudsz. A saját bejegyzésemet akartam volna letörölni, hogy a helyesírási hibákat kijavítsam. Biztosan nem a Tiédre kattintottam, mert törlés előtt kimásoltam és az én hibás szövegem van meg.
    Mit csináljunk, úgy látszik néha csinál a blogger is ilyen vicceket

    Tamás

    VálaszTörlés
  4. Hát úgylátszik ápr. 1-megtréfálja az embert.Én emlékszem 15-16 éves koromban (70-71-ben)jártunk ott kb. 3-szor és "BORZA" forrásnak hívtuk, mert egy ideig Al.Borza román botanikus kőbe vésett arcképe viritott a forrásnál.Késöbb ,kb.10 év múlva tönkre lett téve,el lett hanyagolva .Azóta nem tudok semmit róla.Sajnos amióta az autós turizmus meghóditotta a környéket, a vandálkodók is megjelentek és egyre ritkábban jártunk arra ,amíg aztán végleg elmaradt...T.hőgyelaci

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a Borza- forrásra én is emlékszem még gyerekkoromból,a Szent-János kút és az Erzsébet forrás közötti útszakaszon volt, az út alatt! Valóban, Borza bácsi képe is bele volt vésve, sőt egy gitár is, melynek a nyílásából folyt a víz kifelé. Az öreg ugyanis szépen gitározott és énekelt, apám jól ismerte, én csak néhányszor találkoztam vele, kirándulásaink alkalmával.
      Sajnos, a forrás elkészülte után rövid időre vandálok elpusztították ezt a forrást. '70- es évek legelején állhatott ott az a forrás, előtte kis paddal, melyen megpihenhetett a vándor....

      Törlés
  5. Ildikó küldte el a linket, úgyhogy virtuálisan én is végigjártam a forrás-körutat. Igaz, hogy jobb lett volna élőben, de hátha egyszer az is összejön.
    Jó, hogy vannak emberek, akik energiát áldoznak arra, hogy a szép, értékes dolgok ne vesszenek el az idő múltával. Vagy legalább ne olyan hamar vesszenek.

    Köszönöm az élményt,
    Kiss Tibor (Ildikó társa)

    VálaszTörlés