Június 21. - Nyári napforduló; A csillagászati nyár kezdete
Szeptember 23. - Őszi napéjegyenléség; A csillagászati ősz kezdete
Spring countdown banner

csütörtök, március 26, 2009

Slamovics (Brüll) 2009.03.21, Székely Lavotta

Már ideje, hogy új bejegyzés is kerüljön a naplóba. Mentségemre legyen, hogy az utóbbi időben, sok egyéb mellett az Erdély szerkesztésével voltam elfoglalva. Március 27-én pénteken jelenik meg, szerdán kellett leadjam az anyagát.

A Brüll kilátó felé

Végül lemondtam a március 15.-i ünnepségek itteni rögzítéséről, nem igazán illik a "felfedezés" profilba. Amúgy is csak a kolozsvári rendezvény előkészületein lehettem jelen, ugyanis Csortán Marcival, az idén Aranyosegerbegyen ünnepeltünk...
Talán annyit megemlítenék itt, mint EKE vonatkozást, hogy annak idején, mikor Kolozsváron még nem volt tömegközlekedési eszköz, egy időben a Bocskai tér - a mostani rendezvénysorozat, napjaink márciusi ifjainak, gyülekezőhelye - volt az akkori kirándulások egyik kiindulópontja. Akkoriban EMKE térnek hívták és jelzett turista út is kezdődött onnan.
A XX. század elején, Edvy Gyula által készített térképvázlat részletén láthatjuk, hogy ugyanakkor jelzett utak indultak Hídelvéről, a Sétatérről és a Kálváriától. Nem árt, ha ide szúrom az egész akkori listát. Nem tartalmaz túl sok útvonalat, az EKE által jelzett utak hálózata csak ezek után kezdett bővülni ( - kezdték felfedezni az új túralehetőségeket), de valamikor még hivatkozhatunk rá. Szintén az idézett térképvázlathoz tartozik:
Végül úgy döntöttem, hogy az EU-s albumba töltöm fel a március 15-i képeket. Jelenleg az utolsó feltöltött album, az érdeklődőnek, ha meg akarja tekinteni, a blog jobb oldali pannójának az "utoljára feltöltött album" moduljára kell kattintania. Vagy később, mikor lesz újabb album és már nincs ott, akkor ide. Viszont még következik, hogy valamivel bővebbek legyenek a képaláírások. Ugyanis a nem kolozsvári látogató, vagy aki nincsen a témában, talán nem tudja mire vélni a sok piros sárga kék trikolór, Avram Iancu kép, kelta kereszt stb. jelenlétét egyes képeken. Tudni kell azonban, hogy egyik rumán szélsőséges szervezet, a Noua Dreapta (Új jobb) úgy a tavaly, mint az idén egy "ellen felvonulást" - bár ők tagadják az ilyen jellegét megmozdulásuknak - szerveztek ugyanabban az időben, Kolozsvár központjában a Deák Ferenc utca - Bocskai tér (mostani, hivatalos neve Avram Iancu tér) útvonalon. Egyes képek az illető szervezet készülődését mutatják be.

A továbbiakban ugrunk egy hetet előre és következne a címben is szereplő, március 21. szombati túrának egy vázlatosabb ismertetése. Előre bocsátom, hogy egy kevésbé látványos, különleges történésektől, kalandoktól mentes, viszont a jó időnek is köszönhetően, annál hangulatosabb túráról van szó. Végül a Kolozsvár környéki EKE túrák nagy része ezzel a jelleggel bír és még sok ilyen túrának a beszámolójában lehet része a kitartó olvasónak.

Az alábbi kép már a Brüll kilátón készült, az ebédszünet hangulatát idézi. Az idő minden esetre gyönyörű, a fák ágai között is látszik, hogy teljesen felhőtlen, kék az ég (fontos tényező és még visszatérhetünk reá). A tűz vidáman lobog a kiégett gyepen, a háttérben, akik helyet találtak az asztalnál. Vekov ildikó, éppen felém közeledik, markában egy szeletke szalonnával és kolbásszal:
De ne vágjunk a dolgok elébe, hanem inkább kezdjem az elején.

Az igazat megvallva, csak utolsó pillanatban került rá sor, hogy a túrához csatlakozzak, mert más volt a szándékom. A dolog pedig úgy történt, hogy 18-án szerdán jött, többek közt az eke_kolozsvar levelezési listára, egy olyan levél, hogy szombaton, azaz 21-én, Ne színesfémet, zöld természetet!, Tisztítsuk meg a Bükk-környékét! címmel, a HÖK és a Zöld Erdély egyesület együttműködése nyomán, szemétgyűjtő akcióra kerül sor. Megtudhattuk többek közt, hogy ...minden egyes darab szemét felszedése egy kis lépéssel segít a Föld fellélegzéséhez! és egyéb jó dolgokat, valamint, hogy részt vesznek az akcióban a Sapientia , az EMTE, valamint a Brassai Sámuel, Apáczai Csere János, Báthori István elméleti líceumok diákjai is. Ki vonhatná kétségbe, hogy egy komoly rendezésről van szó? Kitűnt továbbá, hogy a rendezők természetesen mindenkit szívesen látnak, sőt arra buzdítanak, hogy ismerőseinket is hozzuk el.

Hát, ez elég későn jött, sajnos már nem hirdethettük ki, a közgyűlés a hónap elején volt. A csütörtöki túravezetői tanácskozáson és választmányi gyűlésen csak annyiban egyezhettünk, hogy bár besegítenénk, úgy tűnik, hogy csak a jelenlevők tudnak a dologról és akiket esetleg telefonon leértesítünk. Aki pedig teheti, azon túravezetőkön kívül, akiknek meghirdetett túrájuk van, vegyen részt ezen a szép akción.
Részemről feltettem a blog eseménynaptárába a leendő tisztogatási akciót (most is ott van), a 9:45-ös találkozással a monostori végállomáson és elhatároztam, hogy el fogok menni. Annál is inkább, mert az Árpád-csúcs megmentésében való ténykedésünkben jól fog minden civil együttműködés, ha csak egy jó tanács szintjén is. Gondoltam, ottlétemnek, valami kapcsolatteremtő szerepe is legyen.
A program szerint, ebédidőben bográcsozás, ezért a szokásos sütni való nyers húsomat nem pakoltam be, csak kenyeret, evőeszközt, alumíniumtálat és persze a soha nem hiányozható sört.

A megállóban elég sokan voltak, EKÉ-sek. A Buba túrájára indulókon kívül, a sunyi túrások is. Nem tudni, hányan jöttek volna közülük a tisztogatásra, de voltak idegenek is! Kisgyerekes anyuka, apuka, akik az internetről értesültek a Bükk környék tisztogatásáról és eljöttek. A túlsó oldalon is néhány célját vesztett hátizsákos. Eloszlottak kétségeim is , hogy esetleg mi, EKÉ-sek értelmeztük rosszul a helyet, időpontot. Hiába is kérdezősködtünk, világos volt, hogy a rendezők sehol.
Hát így indultam végül a meghirdetett Slamovics-ház túrára. Nagy derültséget okozott, mikor elmondtam a többieknek is, hogy számítva a kiírásban levő, ebédidőben bográcsozás-ra, csak kenyeret és sört hoztam. Ez a fentebbi kép eredete. Persze igazán nem voltam gondban, ugyanis az egynapos túrák előtt reggel a háromfogásos, komplett menüt mindég bevágom és kenyérben nem szenvedtem hiányt.
Ezt a plakátot már a HÖK blogjáról másoltam ide. Igényesnek tűnik, akár a kiírás maga. Végül rábukkantam a rejtély nyitjára is. Bevallom, meghokkentunk, milyen egyszerű volt a válasz, ami meg sem fordult a fejemben: - a rossz időre - valamint a hétvégére szintén rosszat jósló előrejelzésekre- való tekintettel sajnos elmarad tudjuk meg, már a bejegyzés elején. A rossz időt minden esetre nem találták el, de fel sem tételezték, hogy jó is lehet, mert akkor lett volna egy "plan B". De a képeken csak látható, hogy a (bal) jóslatok ellenére is, végig jó idő volt.
Akik meg vállaltak egy dolgot, talán rájöttek, hogy nem elég a "rossz időn" való sajnálkozás, az eredetileg szép ötletnek, számtalan kihatása lehet. Valószínűleg az illető megnyugtatja a lelkiismeretét, ha egy blogra felteszi, a fenti szöveget. Viszont ezzel korántsem merítette ki az összes lehetőséget, hogy ha valakinek, valami fel sem tételezett csatornán keresztül tudomására jutott a tisztogatás híre (az ismerős ismerőse), annak a változás is tudomására jusson. Az igazság az, hogy ha már meg volt hirdetve, valakinek ki kellett volna jönni abba a megállóba. Hátha-hátha jelentkezők, akik valahonnan hallották... aztán ne álldogáljanak ott, mint nyári mikulások, amíg rá nem jönnek nagy sokára, hogy mehetnek dolgukra.

*
A hosszúra nyúlt bevezető után, keljünk útnak. A Gálcsere alól, az országútról, kihasználva éppen a ritkán, ennyire tiszta levegőt, néhány képet készítek a Hója-gerinc irányába. Meg is jön az ötlet, a blogot egy föltétlen hasznos panoráma sorozattal látni el. Négy képből lett végül összeollózva a blog alján látható első, Hója-gerinc panoráma, a Csiga-dombtól a Kányfőig. A kinagyítható panorámán, a mélységből több van befogva, a részletek is jobban kivehetőek.
Túravezetőnk a kék kerszttel jelzett utat követi, majd a Papok rétjéig. Ezúttal sem az erdőben, hanem mint mindig, mikor kihasználhatjuk, hogy süt a nap, a Gorbó-völgyén haladtunk felfele.
A Szénégető oldalában, az erdőben is mutatkoznak a talán kissé megkésett tavaszodás jelei.
Néhányan, Sesták Ildi, Magdi, Teri, meg Horváth Jánossal, leválunk a társaságtól, az Ördögfák irányába, hóvirág-csodát látni. Majd utól erjük őket. Le is fényképezek néhány részletet az avart takaró hóvirágszönyegből. Talán, ha a hóból dugja ki a fejét, úgy igazán hóvirág, a hóvirág. A kis csokrok, természetes környezetükben a legszebbek. Sajnos, sokan a kétnapos váza életüket szeretik inkább csodálni és zacskó számra szedik innen, az egész szomszédságnak örömet akarván okozni. Persze, minden féle bárgyú motivációval, hogy amúgy is ki fognak bújni. Meg, hogy mennyire szapora (a kertben). Hát, nem éppen ilyen egyszerű.
A Slamovics-háznál számítottuk, hogy beérjük a társaságot. Azonban ott nem volt már senki. A kis fedett pihenő is romosan áll (Ildikó két héttel azelőtt még uzsonnázott alatta). Tényleg olyan rossz idő volt? - vagy erős kezek is besegítettek? - elmélkedünk.
Bár nem volt tudomásunk, hogy az erdei fülegória leomlott, amúgy, már a megállóban elhatároztuk, hogy a jó időre való tekintettel (nincs szükség, hogy fedél alatt legyünk), inkább a Slamovics-háztól három-négy percre levő Brüll-kilátón fogjuk a pihenőnket tartani.
Mi sem időztünk, hanem oda mentünk. Ott is volt az egész társaság. Itt már, a bejegyzés közepén levő etető képpel egy időben vagyunk.
A 2008, augusztus 30-i EKE forrás, első munkatúrán, készítettem néhány képet, többek közt a Brüll-kilátó irányába. A zummolt képen feltűnt, hogy a kilátóponttól jobbra, az oldalban is van valami tisztás féle. Itt az alkalom, hogy megnézzük
El is indultunk néhányan, hogy felfedezzük. Ott is volt, elrejtve, a déli oldalban. A turista, pihenésre, erős dőltsége miatt nemigen használhatja. Ugyan ilyen okból, valószínűleg az állatok sem igen keresik fel. Érintetlennek tűnő növénytársulata rejthet a szakember számára meglepetéseket.
Hát, nagyjából ennyi, a kirándulásról, ami érdemleges. Egy héttel később, a 20 bükki forrás túráján, a Brüll kilátó alól próbáltam fényképezni ezt a tisztást. Nem látszott, viszont megjelenik egy másik, mely laposabbnak tűnik. No, majd a legközelebb, azt is fel fogom keresni.

Visszafelé ugyan azon az úton megyünk, amelyiken jöttünk. A Szénégető oldalában még lefényképezek egy ördögfát, mely úgy tűnik, hogy nincsen meg a gyűjteményemben. Ideje volna az ezekről készült képeket is rendezni, vagy egyáltalán felleltározni, leírni az öreg fákat, amíg még van mit.
aláírás: Tóthpál

Bejegyezte: Tóthpál Tamás dátum: 10:42:00
Címkék:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)