Hideg-völgy

Múlt szombat-vasárnap(február 14-15) sajnos nem jutottam el, hogy kiránduljak. Legszívesebben a Jósika-kilátóhoz mentem volna, a Szénafüvekre. Pár éve - amióta 2006-ban már nem volt meg a kilátótorony - nem jártam arra. A szokványostól eltérő panorámáját lehet onnan fényképezni a városnak, amikor inkább szélesnek, mint hosszúnak tűnik. A régi Erdély is felhívja rá a figyelmet...

A másik lehetőség, Zoli és Buba (Móréh Zoltán, Székely Lavotta) Cérna-forrás túrája lett volna, ami már rendezvényszámba menne. Sajnos a cigarettavásárlás nem éppen egyszerű de annál bonyodalmasabb eljárásának köszönhetően, erről is lemaradtam. Viszont erről van krónika, Pál Gyöngyi fénykép albumában, az érdeklődő onnan is értesülhet a történtekről. Naplómat ajánlatos összevetni ezzel az albummal, végeredményben sok esetben egymást egészítik ki. Pál Gyöngyinek a sorozatait általában a témához illő rövid leírások, idézetek előzik meg. Ezeknek, pontosabban a Cérna forrást megelőző kapcsán -

"A Szénégető víznyelőkkel tarkított, erdővel borított karsztfennsíkjától nyugat-délnyugati irányba haladva elérjük a Cérna forrás tisztását, amely tulajdonképpen a Hideg patak - Valea Hidegului kezdete (feje)."
(Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kiránduló helyei)

- válik időszerűvé a következő bejegyzés, mert a helynévszótárat is bővíteni kell néha:


Hideg-völgy

A hideg 'alacsony hőmérsékletű' melléknév és a völgy főnévnek az összetétele. Nem ritka, egész Kárpát-medencében előforduló helynév (a Zempléni-hegységben Sárazsadánytól északra, a Hont vármegyei - most Szlovákia - Hévmagyarádon, a Kelet-Bakonyban Bakonykutitól Sárrét felé húzódó völgy - jelzett turistaút is vezet ott, stb.). Általában fekvéséből eredő, az átlaghőmérsékletnél 1-2 fokkal alacsonyabb mikroklímájú kistájra utal. Azaz, egy ilyen nevű völgyben, hidegebb van, mint a környéken.
Kolozsvár környékén az alábbi kapcsolódó elnevezésekkel találkozunk:

Hideg völgy, Hidegvölgy, Hideg Patak, Recsa, Hűvösvölgy (Recea, Valea Rece, Valea Hidegului)

A régiek szerint, eredetileg egyetlen Kolozsvár környéki helynevet értenénk rajta, de utóbb három, illetve négyről is beszélhetünk.

1. Hideg-völgy

A Gorbó-patak felső folyásán, tulajdonképpen a Gorbó-patak több ágú, a Havas-bükke északi oldalában levő vízgyűjtőjének elnevezése. Itt csak néhány erre vonatkozó adat adat:

Snjaric Franjo, 1931-ben, az Erdélyben ír a helyről, nevét is magyarázza:

...Ahol az EKE forrás van a Hideg völgyben, annak régi, de most is használatos neve a Recsa. Románul Recea hideget jelent. Ez is szláv eredetű, a Recsanin-ból ered, ami vízmellékit jelent. Itten tényleg sok ér ered... [E 1931, 111-117 old.]

Ezen kívül, Orosz Ferenc kalauzában, az Erdély 1945-ös évfolymának Hírek rovatában és dr. Xántus János, Tündérszép tájakon-ban:

...Innen [a Szelicsei útról] az Árpád csúcsról lejövő piros körjelzést követve további utunk egész folyamán, az első baloldali útelágazásnál levő kereszt mellett a Havasbükk alján fekvő Hidegvölgybe fordulunk be [OF 1933, 86], Meglátogattuk az EKE-forrást is a szelicsi erdőben, az úgynevezett Hűvösvölgy* (Recea) felső szakaszában. [E 1945, 3-4, 51], [EGy 1993, 3, 14], ...tábortűz parazsába bámulva hallgassa a Hidegvölgy szarvasainak bőgését, vagy éppen a Pejána szurdokaiból felhangzó farkasüvöltést. [XJ 1962, 158]

Az Orosz Ferenc féle kalauzhoz tartozó térképen, a szintvonalak érzékeltetik legjobban, a Hideg-völgy katlanát, a Havas-bükke és az Árpád-csúcs között, a Gorbó-patak délebbi ágainak találkozásánál. A fentebb idézett útvonal, 10p-vel van jelölve.

• Hideg völgy, Gorbó-völgy

Úgyszintén ott találjuk a Romániai Touring Club (TCR), kolozsvári "Frăţia Munteană" osztályának első, 1937-ben kiadott, térképvázlatán is:

• Kolozsvár környéke turistatérképe

1:160.000 (részlet)

Ezen a román Valea Rece (Hideg-völgy) néven szerepel. Más térképeken nem tudok róla, hogy megjelenjen. Akinek viszont ilyenről tudomása volna, kérném, értesítsen erről.

A Havas-bükke román elnevezése is, Recea (lásd idézetünkben, feljebb). Az illető vízgyűjtő, minden esetre ennek az északi oldalában fekszik, a hó itt később olvad el, a hideg is sokáig megrekedhet a katlan számos, vízmosásos jellegű oldalága meredek martjainak zugában. Az alábbi kép, 2009 március 29-én készült. Aznap, de már a egy hete legalább, meleg idő volt.

• Március végi hófoltok, a Hideg-völgy szurdokaiban

Végül érdekes feltevés, de nem zárhatjuk ki, hogy éppen a Havas-bükke román, Recea neve is a vízgyűjtő Recea nevéből eredjen és nem fordítva. Ugyanis, nem egyszer, a csúcsok román nevét, az alatta fekvő völgyek adják. A pásztornak, a legeltető terület, azaz a völgy volt a fontos, ezen hatolt egyre feljebb, ezért a fölötte levő csúcs is attól kapta nevét. A román népi toponimiában, sok esetben, különböző neve van a csúcsnak egy hegygerinc két oldalán, a völgyek neve szerint.

Az idők folyamán, itt két jelzett út is volt. A XX. század 30-as éveiben a piros kör és a 70-es évek végéről a kék jelzés meghosszabbítása, a Kis-Maguráról, a Gorbó-völgyén keresztül a Monostori negyedbe. Azonban, napjainkban, a Gorbó-pataknak ezeket a "hideg" ágait, turisták nemigen látogatják. Ezért külön, vagy turisták által adott nevekkel sem igen találkozhatunk. Pedig érdemes volna "újra" felfedezni ezt a vadregényes vidéket. Jómagam, az EKE-forrás 1993-as foglalásakor szervezett több napos munkatáborok alkalmával cserkésztem be a területet. Csupor Jenő, hétvégi kerékpáros, az egyik ágat, érthető, hogy a Hideg-völgy katlanában elfoglalt helyzete szerint, Nyugati-Gorbónak (Gârbău vest) nevezi. A befolyástól, hegymenet egy szép vízesésről készített képét tekinthetjük itt meg, melyet Gorbó-vízesésnek (Cascada Gârbău), nevez:

• Gorbó vízesés

Csupor Jenő képe
Forrás: http://picasaweb.google.com/csuporj3/CascadaGarbau#5185092616922730514

...de kedvcsinálónak, a felfedezéshez, egy egész sorozatot(több is van) megtekinthetünk Csupor Jenő harmadik albumában, erről a vadregényes tájról. Egy jelentősebb EKE túra a Hideg-völgybe, 2009 június 27-én lett rendezve, melynek egyik egyik célja, a Gorbó-völgy felső folyásának lejárása volt, a Hideg-forrásig (lásd a 20 bükki forrás túrát is). A túra Kiss Jani szervezésében zajlott le, öt résztvevővel. A képek megtekinthetők, Ibi és Jani albumában, újabb képekkel, többek közt az általuk meglátogatott Gorbóvölgyi-vízeséssel is:

• Gorbóvölgyi vízesés, 2009, június 27

Kiss Jani felvétele felvétele

Kiss Janinak is vannak javaslatai a Gorbó, illetve a Hideg-völgy különböző ágainak, szurdokainak jövőbeni elnevezéseire, a jobb tájékozódás érdekében. Turistáink, a kirándulás során, egy kis pihenőt is kialakítottak a Hideg-forrásnál.

Végül, bár a bemutatást ezzel kellett volna kezdenem, néhány kép a Hideg-völgyről (áttekintőnek). Nem a legkifejezőbbek, a minőség sem a legjobb, de amíg kerülnek jobbak. Az első, a Brüll-kilátóról készült, a Gorbó-völgy irányába. Háttérben a Havas-bükke, alatta és balra, a Gorbó-völgy fejénél, a Hideg-völgy. Sajnos a Dumbráva-gerinc egyik nyúlványa (bal oldalt) takarja, a Bartha-kilátóról talán jobb lesz majd a rálátás.

• Havas-bükke, Slamovics-túra, 2008 június 29

Végül a Bartha-kilátó lábáról készült az alábbi kép. Ezen jobban látható a Gorbó-patak lankás völgyének végében a Hideg-völgy katlana. De a legjobb belátás, valahonnan a Gorbó-gerincről lesz felvéve. Egyelőre, csak ez hiányzik a csokorból.

• 20 bükki forrás körtúrája, 2009 március 29

Az alábbi két kép, a 2008, augusztus 30-i Szakács Éva által vezetett EKE-forrás munkatúrán készült:

• Alattunk a Hideg-völgy, előttünk a Bartha és Brüll kilátók

• Ereszkedés a Hideg-völgyben, a kék jelzés maradványán

Valamint, szintén, amíg a Gorbó tetőről egy jellegzetesebb nem kerül ide, egy 2009 június 26-án készült kép a Hideg-völgy felső szakaszáról. A szentlászlói kórustalálkozóról tértem haza akkor gyalog, a Havasbükkét érintve.

• Hideg-völgy, szemben, házak a Szelicsei út mentén
  

2. Hideg Patak - Valea Hidegului

A Gorbó-patak jobb oldali ága, a Szénégető délnyugati oldalában, Plecska beömlésétől délre. A Cérna-forrás patakáról van szó. Teljesen helytelen elnevezés. A tévedés, valószínűleg, a Kolozsvár és Környéke, (Erfatur-Feycart), 2000-ben kiadott turistatérképről eredhet, tudtommal semmi más térképen, nem jelenik meg az elnevezés:

• Szénégető (részlet)

Erről a térképről vehette át Ajtay Ferenc is, Kolozsvár környéki kalauzában, ugyanis a térkép hátoldalán szereplő turistakalauzban sem szerepel, mint elnevezés:

...elérjük a Cérna forrás tisztását, amely tulajdonképpen a Hideg patak - Valea Hidegului kezdete (feje)[AF 2001, 79, 85, 119], [AF2 2002, 88] - lásd az idézetet a bejegyzés elején is

A nevet leginkább a völgy fekvése cáfolja. Ugyanis itt elég hamar olvad a hó, sőt Kolozsvár környékén az elsők közt, ebben a völgyben jelennek meg a hóvirágok. A Cérna-forrás tisztásán pedig, már kora tavasszal láttam virágozni a kökörcsint. A név "Valea-hidegului"-ra románosítása is erőltetett. Bár, volna hasonló.
Besszarábiában az erdő vidékén található néhány magyar nevű falu, melyeket valószínűleg valaha az első székely településekből származó magyar lakosság lakott, vagy Moldva uralkodói által Erdélyből később hozott „honfoglaló” telepesek. Ilyen a Ghidighişi falu Hidegeş-nél, ami – „hideg hely”-et jelent, ami románul csak Recea. A Bâc-on valamivel feljebb található a közelben egy Recea nevű falu is. Vagy a Szeben melletti Hidegvíz, román neve, a 'Călvasăr', szintén "csak hangzása" után, a német Kaltwasser-ből ered.

Szerencsére, annak ellenére, hogy gyakran rendez kirándulást erre az EKE, a név nincs terjedőben. Gondolom, csak mint furcsaság, van jelentősége, hogy Pál Gyöngyi is idézte. Általában a helyesebb "Cérna forrás-völgye" van használatban. Indokolt volna, a kalauz következő kiadásánál (vagy egy esetleges új kalauz esetében), hogy ez a helytelen névnek ne legyen folytonossága. ** A Kolozsvár környéki térkép nem ért még meg új kiadást, de a hasonló érdekeltségű kiadású Kalotaszeg, 2004-es térképen (Dimap-Erfatur; Varga Alfonz szerkesztése), már nem szerepel ez az elnevezés, hanem az eret, ezúttal, Cérnaforrás p.-vel jelöli.

• Cérnaforrás p.

Merném remélni, hogy nem a lépték miatti átszerkesztés során véletlenül változott, hanem, mert a szerkesztő rájött a tévedésre.

A monostori negyed - Árpád-csúcs, kék kereszttel jelzett turistaút, a Gorbó-völgyből, a viszonylag menedékes, úgynevezett KMU-úton, ennek a völgynek jobb oldalában kapaszkodik fel a Dumbráva-gerincre.

A kép 2008, február 10-én készült, Bagaméri Tibor, Bartha-kilátó túráján

A völgy alján, már rég nyílik a hóvirág

• A kék kereszttel jelzett út mentén is találhatunk hóvirágot

3. Hideg (Hűvös)-völgy

A Pap-völgy (második monostori Cigány-patak, Csíszár-pataka?) felső szakaszán, a Szelicsei út alatt elterülő tisztás. Hogy elérjük, a negyedből jövet, a Páter-útról kell balra térni, még mielőtt kiérnénk a régi menedékház félbemaradt építkezéséhez. Tulajdonképpen, a hajdani, de a múlt század 60-as éveiben is létező, a sízők által közkedvelt Négyszög be nem nőtt sarka. A helynek, a Hűvös-völgy* megnevezése is használatos.
Nevét az EKÉ-sek adták, egy mostanra már meghonosodott név, nézetem szerint használhatjuk nyugodtan a hely megjelölésére. Több EKE kirándulásnak volt már pihenőhelye, esetenként odáig jönnek és ott telepednek le azok, akik hosszabb utakra nem vállalkoznak.
Viszont a névadás, akárcsak a "Budunusi-erdő" esetében, egyik tipikus példája annak, amikor a név egy tévedésből származik. Ugyanis a nevet olyanok adták, akik nem tudnak térkép után tájékozódni, térképet olvasni. Általában a kérdésemre, hogy honnan ered a név, legtöbb "benfektesnek" válasza az volt, hogy ott van, a térképen is rajta van.

- Hát a térképen létezik is az elnevezés (lásd fennebb), csak nem ezt a helyet nevezi meg.
Az alábbi képek, 2007, január 28-án készültek, Kovács Zsuzsa, bükki sétáján

• Pihenő a Hideg-völgyben

• Az erdő alatt

• Hideg-völgyi csendélet

4. Hideg-patak

A Papfalvi-patak mellékága, Nádaskórod felett, mintegy másfél km-re egyesül a Küpeny-patakkal, egy hajdani, bronzkori halastó területén. Bár a megtehető egynapos kirándulások határán van, azért helyneveink közt van a helye, ha Kolozsvár környékének felfedezéséről beszélünk. Annál is inkább, hogy gyalogosan tette meg dr. Xántus János is az oda vezető utat, amint a Tündérszép tájakon-ból megtudhatjuk:

A tó északi végén a Szomordok felől jövő hidegpatak és a Csonka-puszta felől jövő Küpeny vize egy hegylábat olyanképpen mostak körül, hogy az félszigetként nyúlhatott a hajdani tó medrébe. [XJ 1962, 136]

* Hűvös-völgy
Külön címszó volna.

** A bejegyzés után rövid időre, bár nehezményezéseim és egyes helynevek kapcsán felmerült kérdéseim listáját (lásd Google dokumentumként) már a múlt évben (2008 októbere) átadtam a tanár úrnak, június elején megjelent a Kolozsvár környékének kirándulóhelyei-nek a harmadik, sajnos, változatlan kiadása is, a Stúdium kiadó gondozásában. Ezúttal, mellékelve hozzá a fent említett Kolozsvár környéki térkép 2009-es változata, összes hibájával együtt.