Június 21. - Nyári napforduló; A csillagászati nyár kezdete
Szeptember 23. - Őszi napéjegyenléség; A csillagászati ősz kezdete
Spring countdown banner

szerda, június 17, 2009

Őzek völgye, 2009.06.14, Kiss Jani túrája


Hogyha elővesszük a régebbi EKE programokat, hogy az Őzek-völgyébe rendezett kirándulásokról alkossunk némi fogalmat, például...

 Monostori negyed - Hintás-fa - Őzek völgye

... a 2006-os program szerint:
Január 8 (vasárnap): Őzek-völgye (22 km). Találkozás 9 órakor a monostori végállomáson. túravezető: Bagaméri Tibor
.... olvashatjuk. Vagy a 2007-es programban:
Február 4. (vasárnap): Őzek völgye (20 km). Találkozás 10 órakor a monostori végállomáson. Túravezető: Hosszú Béla.
Az idei júliusi programban két, az Őzek-völgyébe rendezett túráról is olvashatunk:
Június 27. (szombat): Őzek völgye (25 km). Találkozás 9 órakor a monostori végállomáson. Túravezető: Szabó István, tel. 0748-140551
valamint egy ezt megelőzőről, ezt hagytam utoljára, mert a továbbiakban erről lesz szó:
Június 14. (vasárnap): Pünkösdirózsa túra az Őzek völgyébe (25 km). Találkozás 8 órakor a Hajnal negyedi végállomáson, vagy 9 órakor a hintás fánál. Túravezető: Kiss János, tel. 0364-807639
Bárkinek azonnal feltűnhet, hogy a távolságok, a két utolsót kivéve, nem éppen egyeznek. Hát, hogy ne szaporítsam a szót, a legrövidebb utat, avagy annak a variánsait véve, az Őzek-völgye legfeljebb 9 km-re van, akár a Monostori, akár a Hajnal negyedből. Úgy az idézett 2006-os, mint a 2007-es túrán részt vettem, egyik sem volt hosszabb 18 km-nél. Az ideiek? A célpont egyértelmű, a többi, hacsak nem egy teljesen elütő útvonalról van szó, ... vadász (azaz turista) mese. De majd meglátjuk...

Magdival a Monostori negyedből indultunk és a Hintás-fánál kapcsolódtunk be a túrába. Időre érkeztünk. A Hajnal negyedből indulók közül, néhányan már ott voltak de érkeztek utánunk is. Kiss Jani előadta az útitervet, hogy végül mitől 25 km-es a túra. A túra meghirdetett céljához az Őzek-völgyébe, valamivel 10 óra után érnénk, onnan Páter-forrás, ott ebédszünet, aztán hazatérés a Hideg-forrás - Gorbó-völgy útvonalon. A túra végül 19:30 körül fejeződött be.
Hát akkor indultunk a Sáros-bükkben felfele. Rajka-forrás - aztán a keresztnél ki a csürülyei útra, ahonnan még egy keveset a réten a házak alatt (némi szegfűgomba is volt), aztán a Mikes-gerinc oldalában tovább az erdőben. A homokos talajokra jellemző mélyutak egyikén vitt tovább az utunk. Egyre nehezebben, mert a vihar, vagy inkább egy forgószél által kicsavart fák minduntalan akadályoztak.
Végül csak leértünk a Malom-völgybe. Magdival viszonylag elöl voltunk és követtük a már ismert útvonalon a még előbb levő Fazakas Ferit és Hints Mikit, az ... Őzek-völgyébe.
Ekkor kiáltottak utánunk, hogy nem arra van az út!!? - viszont már kiértünk a tisztásra. Amúgy nem akartunk az egész túrán részt venni, no meg Márton Béla is várt bennünket az ... Őzek völgyében, Csortán Marci is ígérte, hogy ki fog jönni az ... Őzek völgyébe úgyhogy Magdival és Hints Mikivel ott maradtunk.
Menjenek, csak Isten hírével a nagy melegben, ha nem találnak egész napra elfoglaltságot az Őzek-völgyében, mely végül egy csodálatos hely. Ahogy hallottam, 19:30 körül értek a Monostori negyedbe. Megjegyzem, mi is.

*
Rég volt már, sok víz folyt le a Szamoson, az első EKE túravezető tanfolyam óta. Már nem emlékszem, fontos pontja volt-e a képzésnek az útvonal megválasztása? - vagy csak felületesen volt érintve, mint egy kézenfekvő dolog. Mert, a túravezetés, amennyiben tudomány, alá kell, hogy vesse magát bizonyos kötöttségeknek, szabályoknak. A jó útvonalak megválasztása sem egyszerű dolog. Ezt jó csinálni, amazt meg nem. Másképpen nem volna tudomány. Mint említém, ezekre nem emlékszem részleteiben, viszont az útvonalak megválasztásában általában, amennyire tudtam a Czáráni elveket próbáltam követni. Persze mindezekhez, a továbbiakban, az évek során hozzájárult a tapasztalat:
- a XIV kapnikbányai EKE tábor programjában, volt egy Kakastaréj túra. Oda felé menet útba ejtettük az Apostolokat - lávaaalakzatok a hegyoldalban, a táborból is látszottak (I. látványosság) - aztán még kapaszkodtunk ugyanannyit,... Gutin gerinc (II. látványosság, kilátás, boróka, áfonyarengeteg stb.), Kakastarély (III. látványosság), kb 10 km az egész. Eddig gyönyörű, látványos túra. Közben az eső is megeredt, nem is nézett úgy ki, hogy szándékában volna megállni. A Brebi tó pedig elmaradt, ezért ezek után visszatértünk a táborba. De nem ám egy rövidebb, hanem egy hosszabb úton (12 km), megkerülve az egész hegyet és mondanom sem kell, hogy nem ejtettünk útba semmi látványosságot. A hosszú sárdagasztó út hozta az első nagy revelációt (ehhez a túrához még volt egy, de az nem tartozik ide).
A túra útvonalát lehetőleg úgy kell megszerkeszteni, hogy a túra céljához vezető út ne legyen rövidebb, mint a hazafelé vezető út.

A tanulság, ha jól meggondoljuk végűl érvényes jó időre is és bármilyen indíttatásból megyünk ki a természetbe. Például rendezzünk egy túrát a Mikesi-tóhoz. Ki lehet menni a Monostori negyedből a kék kereszt jelzésen az Árpád-csúcsig, aztán beereszkedni a Mikes-patak (Páter) ágán (kb. 14 km), vagy a Hajnal negyedből, aztán a Silvától a piros jelzésen, majd, például a Bodzás után, leereszkedni a gerincről (kb 11 km). Hogyha egy másik követhető elv szerint, hogy lehetőleg ne ugyanazon az úton térjünk haza és a két utat össze szeretném kötni, hát ajánlatosabb minden szempontból (például az ebédidő), a Monostori negyed - Mikesi-tó - Hajnal-negyed útvonal, mint fordítva.
Ilyen forma a nehezményezésem a jelen túra kiírásához is, melyből sokkal többet lehetett volna érteni, hogyha így szól: Őzek-völgye- Páter-forrás - Gorbó-völgy; Páter-forrás, vagy Hideg-forrás céllal, vagy ha tényleg egy tartalommal telített "Pünkösdirózsa túra az Őzek völgyébe" -ról van szó, akkor fordítva.

*

Az Őzek völgyében

Az Őzek-völgye, a Malom-patak felső harmada. Kolozsvár környékének térképe szerint, a Medve-árok folytatása (ez még ellenőrizendő).


Azt, hogy én aZ Őzek völgyén mit értek, az persze egy dolog. Viszont úgy látszik Márton Béla is ugyan így értette, mert már várt bennünket, mikor megérkeztünk.
Sőt, Szilágyi Bandi is azt érthette, mert ő is kikarikázott, hogy találkozzon az EKÉ-sekkel, az Őzek-völgyében. Később jött ugyebár, legyen idejük az EKÉ-seknek is odaérni és biztosabb legyen a találkozás.
Mert ő is célpontnak vette az Őzek-völgyét, csak gondolta, hogy az oda vezető út lesz kb 15 km. Kérdés, hogy a program olvasói közül, hányan tudták a sorok között kiolvasni, hogy itt nem is egy Őzek-völgye túráról van szó, hanem teljesen másról. Innen, viszont ennek a túrának a revelációja:
Egy tartalommal telített túra kiírása, minél egyértelműbben kéne tartalmazza a túra kimenetelére vonatkozó adatokat
- elkerülendő, hogy egyesek téves impresszióval maradjanak a túráról. Ők mentek valamiért és mást kapnak. Persze csak egy feltételezhető lehetőség, hogy ilyesmi esetleg, valakit zavarhat.
Hogyha már itt maradtunk, a továbbiakban valamivel alaposabban körülnézhettünk az "Őzek-völgyében". Amit még nem láttam, csak hallottam róla, egy befejezetlen faépítmény (magánház? erdészház? - majd meglátjuk) volt, a régi helyében, a patak két ága által közrefogott kis teraszon, az erdő alatt.
Az itteni növényvilág is megérdemli a nagyobb figyelmet. Csűrös István és László, A kolozsvári Malomvölgy növényvilágáról című cikke jelent meg erről, az Erdélyi Gyopár 1995/4-es számában. Az internetes változatról megjegyzendő, hogy a cikk valós címe helyett, címnek, a rovat címe (természeti kincseink) van írva. Ezért, jobb is, hogy idemásoljam, az eredetit, mert a képaláírások, bár szerepelnek, sokat nem érnek az illusztráció nélkül. Például a Malomvölgy metszete nélkül:
Megtudjuk, hogy számos jégkorszak utáni reliktum él itt. Ez azzal magyarázható, hogy a feleki gömbköveket rejtő szarmáciai homoküledékek itt át nem eresztő agyagrétegekkel váltakoznak. Ezért, a völgyben, tengerszemekhez hasonló tőzeg lápok keletkeztek, melyek biztosíthatták a másutt csak magas hegyekre jellemző környezetet. Ezért 1974-ben itt egy védelmi terület létesült, melynek egyik nevezetessége a pázsitliliom (Tofieldia calyculata), mely nemcsak nálunk, hanem egész Európában egy ritka növény. A tőzeg egyébként feltárásokban is megjelenik
És közelről, a vízmosás martja:
Érdemes vigyünk belőle, cserepes virágaink földjének feljavítására. Hogyha már az Őzek völgyébe volt a túra, hoztam is magammal egy kis lapátot, aztán egy plasztikzacskónyi be is került a hátizsákomba. Szintén a Malom-völgy, illetve Őzek-völgye, már klasszikusnak számító lelőhelye a szebbnél szebb feleki gömbköveknek. Ezekről sem szaporítom a szót, aki többet akar megtudni róluk, szintén az Erdélyi Gyopár 1994-es évfolyama, 3-4-es számának hasábjain olvashat róluk, Ajtay Ferenc és Géczi Róbertnek, A Feleki Gömbkövek című cikkében, azaz a cikk internetes változatában. Ahogy a cikkírói is jelzik, sajnos a gömbköveket egyesek felhasználják személyes célokra, így számuk évről évre csappan. Például, az alábbit, melynek fekvő nőt utánzó alakja Kuppán Mária tagtársunknak egyik versét is megihlette, az idén már nem találtam a helyén
Viszont még megvan, az Őzek-völgye kis foglalt forrásának egyik vésett gömbköve. Azt hirdeti, hogy "Anyu és apuci forrása"
Közben az idő is eltelt a nézelődéssel, még lefényképezek agy azúrosan csillogó, szárnyas rovart, aztán nekifogunk a tűzrakásnak. Egészen jó piknikhangulat kerekedett. Mititei, roston sülve, patakvizében hűtött sörrel volt az ebéd.
Mikor kijövök a természetbe, magán a természeten kívül egyéb indíttatásom nem igazán van. Nem azért jövök ki, mert "egészséges", nem is azért, hogy kilométerhiányom pótolásával ámítsam magam, de még azért sem, hogy megszedjem tarisznyámat. Elsősorban, a természetbe, a természetért! - a többi úgy is, akarva - nem akarva, adódik magától. De azért, szerintem, a nomád élet fortélyos apróságait sem kell föltétlenül kihagyni, hiszen az ilyesmi is hozzá tartozik a kirándulások nyújtotta nagy egészhez.

Hazafele menet

Fél öt után indultunk, ezúttal a völgyön felfele. Az épülő faházhoz új út vezet le, a völgy alján is szaporodtak az elkerített területek. Vajon, meddig jöhetünk még ide?
Az úton oldalaztunk tovább, majd ahol ez jobbra fordult, hogy a juhkarám közelében kiérjen az erdéből, hősiesen nekivágtunk a patak, illetve a mocsár átkeléséhez. Hát a vizenyős talajjal szerencsére nem gyűlt meg a bajunk. Mondhatni viszont, hogy az egész egy kis dzsungel, miniatűr bambuszerdő volt.
A fiatal nyíresből a kereszthez kapaszkodtunk ki. Reméltük valami gombát még találunk. Néhány éve rengeteg érdes tinóru volt a nyírfa között. Sajnos ezúttal nem kedvezett a szerencse, de már a réten sem volt szegfűgomba. Még megálltam néhány képet készíteni a Malom-völgy irányába, errefelé jövet, nem került rá sor.
Most már a szokványos ereszkedő a Sáros-bükkben. Semmi különös, talán annyi, hogy hogy az ösvényt eltorlaszoló szél döntötte fenyőket eltakarították az útból. Meg egy örvendetes dolog, több nagy méretű hangyaboly jelent meg az erdőben. Még kettesével, duplán is voltak. Szerettem volna egy hármas halmot fényképezni, de ilyet nem találtam.
A Szelicsei-út után, a Páter-útra tértünk, innen a Monostori-erdőbe, aztán a végállomáshoz. Rutin már az egész...

Most már csak arra volnék kíváncsi, milyen útvonalban fog megnyilvánulni a Szabó István (Tubi) június 27-i ugyancsak az Őzek-völgyébe rendezendő kirándulásán a 25 km. távolság. Ezért, ha valami közbe nem jön, azon is ott leszek

Más képek a feltöltött albumokban: a 2005 augusztus 28-i túra, a 2006 január 8-i túra . Valamint némi kép gömbkövekkel, itt is
aláírás: Tóthpál

Bejegyezte: Tóthpál Tamás dátum: 10:49:00
Címkék:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)