Június 21. - Nyári napforduló; A csillagászati nyár kezdete
Szeptember 23. - Őszi napéjegyenléség; A csillagászati ősz kezdete
Spring countdown banner

vasárnap, február 01, 2009

Bácsi-torok, 2009 jan.31. Buba és Zoli túrája

Vasárnapra el voltam ígérkezve szórólap osztásra a polgármester-választási kampány keretében. - Igaz, hogy végül nem lett belőle semmi, de ez már nem az én hibám volt. Úgyhogy, egy kis kiruccanásra maradt a szombat. Januárnak ezen az utolsó szombatján pedig, két túra közt is válogathattam volna.
Kiss Jani Leányvár túrája és Székely Lavotta meg Móréh Zoltán bográcsgulyás túrája a Bácsi-torokba, volt ugyanis meghirdetve, mindkettő kilenc órai találkozással.

Azért, hogy ezúttal se legyen könnyű dolgom, ugyancsak szombaton, az újólag bejegyzett EKÉ-nek az új pecsétjét kellett rendezzem. Találka a pecsétgyárossal, - kilenc órakor. Ezért a Jani túrája startból elesett. Mert ha egy-két órával utána indulok, a 24 km-es túrán semmi esélyem sem lett volna, hogy utolérjem őket, vagy elébük vágjak valahol - ahogyan a múlt Árpád-csúcs túrán tettem. Nagy sajnálatomra, mert két Kolozsvár környéki helynévről is megtudtam volna még egyet-és mást: Uraság-erdeje, Róka csere.
Viszont, a Bácsi-torokba, hála a civilizáció vívmányának, a 31-es autóbusznak, akár délben is indulhatok. A kiírás szerinti 12 km, pedig nem is fedi a valóságot.

Értekeztem tehát Zolival telefonon: hogy hova mennek, hogy később indulok, elrendeztem a pecsét rendelést és 10:45-kor már le is szálltam a 31-es végállomásán.

Ablak mellett volt az ülőhelyem, jól láthattam végig az oda-utat. Hát, az biztos, hogy nagyon sokat változott minden itt, az utóbbi időkben. Gyerekkoromban, jobb oldalon, Kardosfalvától, Bácsig, a Papfalvi-völgytől kezdődően, az Irimieş domb tetejére épült kis csillagvizsgálóján kívül, már nem volt semmi épület. Egészen a falu első házáig, még egyszer nekifuthatott az akkorra már majdnem üres autóbusz. Most az egész út mente be van építve, az újólag épülő tömbházak pedig, már a domb oldalára is felkapaszkodnak.

Visszatérek néhány lépést, hogy örökítsem meg Kisbács kétnyelvű tábláját. Ha a falut, közigazgatásilag is bekebelezi város, akkor ez is csak emlék marad. A kilencvenes évek elején, következetesen lefestették a magyar feliratot. Újra írták, megint átfestették. De, mint látom, itt is fejlődtek az emberek, megszokták, már senkit sem zavar. Ez így is van rendjén. Megszokták észrevétlenül és maradt a magyar felirat, már nem bántja senki.

Ha már itt vagyok, akkor már a túlsó oldal tábláját is. Lehet, hogy egy idő után ez sem lesz. Vajon, mikor veszik ki már egyszer a város nevéből, Ceauşescu Napocáját?

Testvérvárosok, mártírváros-emléktábla, csúnya, funári címer... De minek a nyoma lehet a négy csavar helye a Cluj előtt?

Visszatérek a megállóba. Itt is volt a 70-es években egy "Zöld béka". Aztán a fabarakk helyébe fémbarakk került, zöldséges és háta mögé a szövetkezet blokképülete. Természetesen, kocsmával. Mostanában tetőt húztak rá és rikító színre festették.
Szeretem a megállókat úgy fényképezni, mint találkahelyeket, hogy EKÉ-sek is legyenek rajta. De ők már rég áthaladtak itt, de nem baj, majd hazafelé...

Befordulok a megálló és a Tejgyár mellett, a Nádas irányába. Egykor sok galibát okozó rakoncátlan vize itt békésen csordogál, a nyílegyenessé rendszerezett mederben.

Az utca végében, gyalogösvény, át a síneken. A gépkocsiknak, balra van átkelőhelyük. Már évtizedek óta így járunk át - de ide is el fog jönni Európa. Rögzítem ezt is, egy eljövendő repülőhíd, vagy aluljáró reményében.

Egy romos vagonsor (vasuttörténeti emlék?) mellett balra fordulok,...

...behatolok a Bácsi-torok "ipar vidékére". Majd egy házcsoportnál, az út ketté ágazik. A bal oldali, láthatóan sáros út, az évek óta felhagyott menedékházhoz vezet. Onnan az erdőben folytathatnám utamat.

Ezúttal, a kevésbé sárosat, a Hosszú patak mentit választom.
Néhány lépés után, készítek egy képet a kerítés felett, a Hója-gerinc irányába:

Az ezt megelőző képen látható domblábat itt szemből látjuk. Közte és az erdő közötti lapályon ereszkedhettek be annak idején, turista elődeink a Bácsi-torokba.

Feljebb említettem, a civilizáció vívmányaként, a 31-es autóbuszt. Hát ez, a XX. század fordulója körül még nem volt. A kolozsvári turisták, a Bácsi-torokba, mely az elsők közt felfedezett kirándulóhelyek közé tartozott, a Kányafőtől, vagy a Törökvágás irányából jöttek.

Idézek Kelemen Lajos és K. Fodor János 1902- ben kiadott Kolozsvári(EKE) kalauzából, melyben az elsőnek leírt kirándulás éppen ide vezetett:
...A Kányfőről a Nádas völgyébe a számos gyalogösvények egyikén leereszkedve elérjük az erdő szélét (gazdasági tanintézet juhászata); innen fél óra alatt átsétálhatunk a "hősök halma" alatt a "bácsi torok"-ba...
Ki tudna erről a Hősök-halmáról valamit? Mely valahol a volt Gazdasági Akadémia hójai juhászata és a Bácsi-torok között kéne legyen. Az oda vezető út, pedig alatta halad el. A háttérben, a dombláb folytatásaként látható kúpos domb lenne?...
Nagy segítségemre volna, bármely hozzászólás.

De menjünk tovább, a Hosszú-patak völgyén. Azaz, a patak, az út jobb oldalán, árokba van szorítva.

Odébb, ahonnan a patak szeli az utat, meg is tudok örvendeni neki - valódi, erdő szegélyezte, vízmosás, meredek marttal. De az építkezés, a hevenyészett kutyaól az utcán arra utalnak, hogy korántsem végleges itt a táj. Viszont a saras utat kezdi váltani a hóval fedett.

Felébred bennem gyermekkorom nyomkereső indiánja. Jó helyen járok, itt mentek el az EKÉ-sek is. A nyomokból ítélve, népes társaság

Jobbra, egy tisztás következik. Itt nemrég, még meg lehetett közelíteni a szoros meredek oldalát, az alján kövületekben gazdag mészkőfalat. Most itt is beépítették. Sőt, ha az erdő alatt nézzük, valami teraszolás félét látunk. Nemigen hiszem, hogy a követ termelnék ilyen formában. Inkább valami újgazdag, leendő "függő kacsalábon forgó"-ja van itt készülőben.
Magyarországon, a kimustrált kőbányák általában rezervációk. Húsz év után úgy néznek ki, mint ha eredeti sziklák volnának ott. Tanösvények járják be őket keresztül-kasul. Nem lehetne itt is, legalább hasonlót csinálni?

Nincsen valakinek fényképe az eredeti állapotokról? Hirtelen csak grafikák kerülnek elő. De azért mutatják a szoros alakulását. Az első 1994-ben készült, a Hójából. A domboldal sincs beépülve, az alján is csak szórványosan vannak épületek.

A következő vázlat, régebbi. Az 1976-ban kiadott, Mészáros Miklós által kordinált Kolozsvár környékének geológiai kalauzából (Pe poteci, cu bănuţei de piatră) származik. Itt a sziklafal még teljes pompájában megközelíthető. Vajon, a mai geológus diákok, hogyan jutnak hozzá ehhez a "természetes tananyag"-hoz?

A kis pihenő után, innen is tovább kell menni. Következne, balra, egy eléggé feltúrt tisztáson, a Bácsi-torok egykor bővizű forrása. A hiányzó csöve helyén levő lyuk nem ontja a vizet, utat talált magának a beton alatt. Rég megérett a rendbetételre.

Közelebb menve, látható, hogy egy beton medence van itt, a martban.
A Bácsi-torok forrásairól, és az Angyalkút, Kolping-forrás bővebb ismertetése egy külön bejegyzést érdemel meg. Ezért is nem nevezem meg ezt a forrást. De név nélkül van említve, az alábbi, Bauer Gyula 1898 április 26-i írásában, mikor is az EKE Egyetemi Osztályának fiatal kirándulói éppen felfedezni jöttek, a Bácsi-torokba:
...Észre sem vettük magunkat, midőn derék kalauzunk - Nagy Kázmér - vezérlete alatt a kitűzött helyre értünk.
A kőbánya igaz, kissé elhanyagoltnak látszott, mert egyetlen munkást sem láttunk, se zajt nem hallottunk s csak itt-ott láttunk egy-egy heverő kőszállító kocsit. Fennebb menve kitűnő forrást találtunk, amelynek vizét vízvezetéki víz után teljes mértékben élveztünk. Nagyon eredeti volt egy kis kunyhó gyepfedéllel, a földbe vájva, úgy, hegyfelülről nézve csak a gyep folytatásának néz ki s a kunyhó maga csak alulról látszik.
Miután a forrásnál a társaság mintegy fél órát időzött és gyönyörködött a táj szépségében. - bevonult a kerdosfalvi nagy vendéglőbe s annak nyílt verandáján a nap örömére nagy turista ozsonnát rendezett, mely a késő esti órákban, a legvidámabb hangulatban ért véget...s határozott feltevéssel, hogy: elő fogjuk mozdítani tőlünk telhetőleg a turistáskodás ügyét és még gyakran fogunk magunknak ilyen élvezetet szerezni.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület Egyetemi Osztálya, bár 1892-ben is volt ilyen kezdeményezés, igázából 1897 november 23-án alakult meg. Hivatalos közlönyük, a Kolozsvári Egyetemi Lapok. Első, jelentős kiruccanásuk, népes részvétellel, pedig éppen a fent említett kirándulás volt. Akinek van türelme, rákattintással, elolvashatja az erre noszogató cikket is.

Ezek a fiatalok képezték, a kezdetek "úttörő gárdá"-jának, következő generációját. A túrabeszámolóból is kiérződik, a kötetlen beszélgetések, a "turista ozsonna" örök szerepe az egyesületi közösségben.
Ezek a fiatalok, az impériumváltást, már mint meglett emberek élték meg. Vajon hányat vitt el a világháború, hányan repatriáltak? Hányan vettek részt közülük a 20-as évek egyesület - építésének? De elég az elmélkedés, az egyelőre megválaszolatlan kérdéseknek - nézzek utána én is, a késői utódok bácsi toroki turista ozsonnájának.

Végül nem volt szükség hosszas keresgélésre. A kissé feljebb levő forrásnál Sántha Ildikó és Szilágyi István EKE társaimra bukkantam, nagy örömömre. Vízért jöttek, mert a gulyáshoz, többek közt víz is kell. Most már velük mentem tovább, egyenesen a nem messze levő pihenőhelyig.

5 megjegyzés:

  1. Nagyon kellemes emlékeket hozott ki ez a kis leírás.Fiatal éveim során sokszor kirándultunk erre,mivel a Donáth negyedben nöttem fel.Örülök,hogy vannak még magyar túrázok a környéken.További sok sikert egészségben!
    Hőgye László

    VálaszTörlés
  2. Sajnos, ez a 01-es bejegyzés csak a bevezető volt. A tulajdonképpeni kirándulásnak a tudósításával még adós maradtam. A képek eyg része már fel van töltve, aztán, majd csak sor fog kerülni erre is.

    VálaszTörlés
  3. udv!

    a hetvegen el szeretnem vinni a csoporttarsaimat a Bacsi torokba (geologus), es megszeretnem kerdezni, hogy ki a szerzoje es mi a pontos cime a konyvnek, amibol a hely foldtani szerkezete kep van kiveve. elore is koszonom.

    VálaszTörlés
  4. Pe poteci cu bănuţei de piatră (Ghid geologic al zonei Cluj), Editura Sport-Turism, Bucureşti, 1976

    Kimondott szerző nincs, ez könyvészetekben három csillaggal jelenhetne meg. Viszont továbbá:

    Coordonatori ştiinţifici:
    Prof.dr. Nicolae Mészáros - Conf. dr. Octavian Clichici
    Au colaborat:
    Dr. Crişan Bălăuţă
    Conf. dr. Octavian Clichici
    Dr. Ioan Dragoş
    Dr. Ştefan Ferenczi
    Dr. Nicolae Florei
    Herman Fuchs
    Dr. Ludovic Gţbos
    Dr. Virgil Ghiurca
    Constantin Ianoliu
    Conf. dr. Paul Marosi
    Prof. Dr. Nicolae Mészáros
    Conf. Ludovic Nagy
    Dr. Eugen Nicorici
    Dr. Iustin Petrescu
    Dr. Maria Şiuraru
    Conf. dr. Nicolae Şuraru
    Rozalia Tamaş
    Iulia Ţîrlea

    A felsorolást azért írtam ide, hátha van ismerős közöttük, akiktől még be lehetne szerezni - akár másolni.
    Amit ajánlanék (ha más nincs) Clichici fia, Radu Clichici, az "Anticariatul academic" tulajdonosa, Kossuth utca (b-dul 21 Decembrie 1989), 32 szám, jobbra a kapu alatt, hátha van neki belőle, vagy hozzájutása.

    VálaszTörlés
  5. Orommel olvastam az utleirast es jo volt latni a fenykepeket. Bacsban nottem fel, tobbszor megfordultam a Bacsi-torokban. P.A.

    VálaszTörlés