Árpád-csúcs tüntetés 01, 2009 feb. 7, Tóthpál Tamás

Tüntetés az Árpád-csúcsért

Vekov Károly elnökünk pénteki spontán ötleteként, a február 7 szombati Majláth-kút - Árpád-csúcs kirándulás végül egy csendes tüntetéssé alakult, az Árpád-csúcs megmentésének érdekében. Lázas sietséggel kellett ezt előkészíteni, az utolsó percekben. De Szakács Éva tagtársunk önzetlen segítségével a kétnyelvű nagy plakátok aznap éjjel, szombatra virradólag előkészületek. A 20 kisebb is ki lett nyomtatva.

Ezért nem is nagyon mesélem itt, az Árpád-csúcsig tartó három órás utunkat, hogy ne éljek vissza az olvasó türelmével, hamarabb érjünk a rendezvényig. Lesz még elég alkalom, hiszen ezen az útvonalon még sok kirándulást fogunk megtenni. Csak a legszükségesebbeket említeném...
Például, talán valakinek, valamikor fontos lehet, hogy mostanra tisztították ki a Monostori-erdőt, a magasfeszültség alatt. Még nemrég, csak nehezen lehetett itt átvágni, a kivágott bozót miatt. Mostanra szabaddá lett téve az ösvény.

• A Monostori-erdőben

De azt már nem tehetem, hogy ne szúrjam be a következő a képet. Témába vágó. A félbemaradt építkezés, a régi menedékház környékén, már ilyen kerítések zárnak el az erdő felparcellázott részétől. Az Árpád-csúcsra is ilyet akarna az új gazda, hogy lepipálja szomszédait? - mert pénze biztosan van reá.

• Ihaj-csuhaj, Sár-ga ke-rí-tés

Már a Sáros-Bükkben volnánk. Egy nagy csuszamlás mögött haladunk tovább. Aljában, oldalában számos kisebb-nagyobb feleki gömbkő.

• Csuszamlás a Sáros-bükkben

Itt megállunk egy pillanatra. Ez a kirándulás, kiírás szerint, tulajdonképpen egy jubileumi rendezvénynek indult volna. Megemlékezni elődeinknek egy jelentős turista alkotására. Ugyanis 110 évvel ezelőtt, 1899 –ben, készült el az EKE első jelzett turistaösvénye a Bükkben.

A kék színjelzéssel jelzett utat, az EKE műszaki bizottsága, 1899 július 29-én jelezte le, Melitskó Frigyes bizottsági elnök vezetésével és egy népes társaság (K. Fodor János bizottsági előadó, K. Fodor Jánosné, Radnóti Dezső egyesületi főtitkár, Kovács Géza osztályelnök, Melitskó Frigyesné két kis leánykájával, és mások) részvételével. Ebben az első fázisában, kb. 8 km-es szakaszon a jelzett út, a a Feleki (Tordai) –út 155 – 156 kilométer jelzője közt kiágazó Szelicsi úton, az uradalmi (Berbéki) erdőőrház mellett a Sáros Bükkön át egészen az Árpád-csúcsig készült el - olvashatjuk az Erdély 1899-es évfolyamának 39-es oldalán.
Részletesebb leírása az útvonalról ebből az időből nincs, de az alábbi képen, melyet a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság honlapjáról másoltam ide, megtudhatjuk, hogy jó helyen járunk.

Dr. Cholnoky Jenő, az EKE I. alelnöke (repatriálása után a Magyar Turista Egyesület elnöke) készítette, az előzővel egyező képen látható, hogy a XX. század fordulója körül is arra mentek a turisták, amerre most mi, késői utódaik. A napjainkban is használatos kékkel jelzett út akkoriban is itt haladt el!

• Hegycsúszamlás mögötti mélyedés az Árpád csúcs alatt

Dr. Cholnoky Jenő képe

Siessünk azonban tovább tovább, egy órakor van a találkozónk, az Árpád-csúcson a tüntetés többi résztvevőjével. Még készítek egy képet a jégpáncélon álló nagy gömbkőről, ami a Kiss Jani múltkori túráján kimaradt...

• Feleki gömbkő a Sáros-bükkben 01

...és már kinn vagyunk a gerincen. Az erdő szélén haladunk. Odébb, az Árpád-csúcs alatt, az erdő sarkán látható mélyút jellege bizonyítja, hogy egy évszázadok óta használt útról van szó. Az út jobb oldalán látszik az erdő határát jelölő sánc is. De előttünk, már ott a kerítés.

• A mélyút vége

Az út a legelőn folytatódna, ha valaki ebbe bele nem szólt volna.

• Volt-nincs út, az Árpád-csúcs alatt vezetett el még a közelmúltban

Igaz, hogy a sánctól már az erdő volna, de miért ne lenne a kerítés az erdőben?

• A határárok

• és az Ő SAJÁT határa

A kerítés vége mellett, a csúcs közelébe érünk. Ott éppen egy topográfus méricskél. Tőle tudjuk meg, hogy az új "tulajdonos" betáblázni készül a területet. Mérései ezt fogják szolgálni. Ezt azért nem szabad engednünk! Most a letarolt részen betonalap-építmény is látható, melyet a januári kirándulás alkalmával nem láthattunk. Akkor hóval volt borítva.

• Állítsák le az építkezést!

A kerítés sarkánál, találkoztunk a többi résztvevővel is. Tájfutó kapcsolatait, Váradi Pista értesítette az elkövetkezendő tüntetésről. Népes csapatuk, válaszolt a felhívásra és testületileg megjelentek a 13 órára meghirdetett találkozóra. Itt a csúcson, de a kerítésen kívül bontottuk ki kétnyelvű plakátjainkat.
Akinek nem jutott, 833 m feliratos, kisebbekkel demonstrált:

• Rácsok előtt 01

Brósz Magdi képe

• Rácsok előtt 02

Vekov Károly képe

• Rácsok előtt 03

Vekov Károly képe

A zárt kapuhoz is lementünk, látszik, hogy:

• Ideiglenes ez a kapu

Pál Gyöngyi képe

Milyen lesz vajon, ennek a kapunak az utódja? De egyelőre, bárki előtt világos legyen és tévedés ne essék, adatik tudtára, mindenki fiának, hogy itt miről is van szó:

• Magán terület, harapós kutya...stb.

Pál Gyöngyi képe

Viszont a Bükkben, mostanság, nem ilyenek a kapuk, kerítések. Az alábbi szeretne a jövőkép lenni?

• Ne hagyjuk, hogy így kerítsék el az Árpád-csúcsot !!!

Közben Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt kolozsvári polgármesterjelöltje is befutott. Mint tájfutó és természetszerető ember, kötelességének érezte, hogy kutyájával együtt, „kiszaladjon” a helyszínre. A fiatal politikus is szívügyének érezi, a kolozsvári természetjárók közös az ügyét, az Árpád csúcs kiszabadítását a rácsok mögül. Ennek messzemenő támogatásáról biztosította a társaságot.

• Zárt kapu előtt 01

Brósz Magdi képe

• Zárt kapu előtt 02

Vekov Károly képe

• Zárt kapu előtt 03

Pál Gyöngyi képe

• Zárt kapu előtt 04

Brósz Magdi képe

A békés tüntetés kapcsán és a célnak megfelelően, ismertettem a résztvevőkkel a kék jelzés és az Árpád-csúcs történetét, az utóbbi időkben bekövetkezett változásokat. A tiltakozó aláírások összegyűjtése után, pedig abban maradtunk, hogy az eljövendő hónapokban, az ilyen jellegű tiltakozásokat folytatni fogjuk. Jobban megszervezve, hiszen a szombatit csak kezdeményezésnek tekinthetjük. Hatékonyabban is, amíg az Árpád-csúcs kérdése, mindenki számára elfogadhatóan rendeződik.
Még felaggattuk a kerítésre a plakátokat és az EKÉ-sek csoportja odébb vonult elkölteni elemózsiáját.

• Plakát a kerítésen

• Plakátok a kerítésen

• Az árok partján, ahol még nincs bekerítve

Gyönyörű, inkább márciusi, mint februári napsütést fogtunk ki . Úgy látszik Isten is velünk tart ebben az igaz ténykedésünkben. A rovarvilág is ébredezik.

• Februári katicabogár

• Mezei poloska?

Evés után összeszedtük a plakátokat, jól fognak még fogni a következő hasonló rendezvényeken.

• Szedelőzködés

Egyesek előre mentek, de néhányan bementünk, a topográfus távozása után nyitva maradt kapun, lássuk közelebbről, hogy milyen módosítások is történtek az Árpád-csúcson?

Sok magyarázat nem szükséges, a képek önmagukért beszélnek:

• A határárok

Előtte a letarolt terület, melyen folytatódott, még ez előtt két évvel. Mostanra már a nyomát is benőtte a gyep. Legyen belőle "ősi" föld.

• Az árok folytatása a tisztás tulsó oldalán

• Valami készül itt

• A kiásott magassági pont

• Az eredetileg betájolt kőkocka a buckára dobva

• Árpád-csúcs a levegőben

• Igaz, milyen "szép" így?

• Csoportkép Árpád-csúccsal

De most már tényleg sürgetett az idő, hogy induljunk. Mivel kijövetelkor siettünk és nem tudtunk az eredeti célkitűzésnek megfelelően a Majláth-kút felé jönni, ezúttal, a kék jelzésen indultunk visszafelé.
A Bükknek ezen a részén még valamivel elhagyatottabb a vidék. A közelmúlt szélvihara is besegített, hogy az egyre nagyobb számban cirkáló ATV-k sem igen jönnek mostanában erre.

• Kicsavarva-facsarva

• A Majláth-kút felé

Évszázados bükk csonkja

A Majláth-kútnál is dogozott a forgószél - gondoltuk, látván a tönkrement pihenőhelyet. Csak mikor közelebb mentünk, döbbentünk rá, hogy valakik kivágták a tartógerendákat. Ezt is ki kell javítanunk a közeljövőben. Szatmári Béla, már tervezget is, a kivitelezésen.

• Majláth-kút pihenő?

De itt nem időzhetünk, mert már elég késő van. Sietve tovább haladunk, a Sáros-bükkben még egy futó kép a nagy gömbkőről, ezúttal oldalról - itt már jártunk a dél előtt - aztán a Monostori negyedig meg sem álltunk.

• Feleki gömbkő a Sáros-bükkben 02

Hát az idő kissé elhúzódott, az igaz, már besötétedett, mire beértünk. Viszont, mindenki a hasznosan és kellemesen eltöltött, a maximálisan kihasznált idő jól eső tudatával tért haza. Mikor a beléptem, a mamám már azzal fogadott, hogy hallott a történtekről a rádióban. Ugyanis a kolozsvári Rádió, már szombaton dél után bemondta az eseményt, - a helyszínről, telefonon interjúvoltak meg minket.

A vasárnapot, az esemény népszerűsítésével töltöttem, sajtótájékoztatókat küldözgettem, jobbra-balra (például itt, vagy itt). Lehet, másutt is tudósítottak az eseményről, talán az Adevărul de Cluj-ról is hallottam, de amiről biztosan tudok, a hétfői Szabadság és Ziua de Cluj közölt cikkeket erről a közérdekű tüntetésről. Rákattintva, el is lehet olvasni. Holnap, pedig a Monitorul de Cluj-ban fog valószínűleg megjelenni, ugyanis már kértek ma képeket. Az esemény után érdeklődők, Pál Gyöngyi fénykép albumában, erről a kirándulásról készült 100 képét tekinthetnek meg.

A, rendező, az Erdélyi KárpátEgyesület - Kolozsvár 1891 részéről a résztvevők a következők voltak: Brósz Magda, Csorba Anna, Magyari Péter, Pál Gyöngyi, Pál István, Szabó János, Szakács Éva, Szatmári Béla, Váradi István, Vekov Ildikó és Vekov Károly. Persze jómagam Tóthpál Tamás, mint túravezető és Brúnó, spániel, hogy teljes legyen az EKE lista. Brúnó végül is arról volna nevezetes, hogy egy napon születtünk, igaz, néhány évtized különbséggel. A tájfutókat majd később írom ide, mikor hozzám kerül az aláírási lista.
Ez a bejegyzés kiegészítése, a januári Árpád-csúcs bejegyzésnek, azaz a Az Árpád-csúcs végnapjainak krónikájához. A Helynévszótár címkénél, a második bejegyzés.