Város-tója tósorozat és mocsárvilág, túrajavaslat

Kolozsvári séta, de elmúlt idők egy lehetséges kirándulóhelyére zarándokolunk el. Gyermekkoromban, bár csak a város határába kellett kimenni, kisebb kirándulásnak számított, mikor piros vízibolha szüretre mentünk a Honvéd utcából a "Bivalyrétre".  Akkoriban Bivalyrétet jelentettek számomra ezek a tavak is, most már tudom, hogy a Város tója tósorozat és mocsárvilágának maradványa az azóta beépült Bivalyrét platójától keletre helyezkedik el. Jelenleg, a Julius Mall és a Selgros határolná be a területet. Rövid, 2 - 2,5 km-es kirándulás, az útvonal tanösvény kiképzésére is alkalmas. Nem beszélve arról, hogy rohamosan  és látványosan pusztuló élővilága, talán a védettséget is megérdemelné.

Sétánkat, mely a Város tója-tósorozatot és annak mocsárvilágát látogatja, a Julius Mall előtti, az egyetemi campus györgyfalvi-negyedi buszmegállójától kezdjük (25-ös trolibusz, 24, 34 és 48-as autóbuszok). Ez által az északi oldalát kerüljük meg annak a tónak, mely a mostani két-részes Város tójának nyugati összetevője. Ez mondható a tulajdonképpeni Város-tójának, bár a közhasználatban egyre inkább egyszerűen Györgyfalvi-negyedi-tó-nak titulálják (a térképen szereplő, egyébként helytelen megfogalmazású Lacul din Gheorgheni fordítása). A javasolt útvonalat az alábbi Google térképen követhetjük - rákattintással ki is nagyítható - de hasonló információkat a Wikimapián is kaphatunk.

A part rendezett, parkosítottnak is mondható, sétányát egyre többen használják kocogásra. Partján pecázók, egyesek már reggel öttől kegyetlenül űzik ezt az ipart. A tó körül nagyjából be is van épülve, vagy éppen beépülés folyamata alatt áll.

Város-tója (nyugati), Első tó

 Mind több vadruca keresi fel a tavat. Nem is kell különös szerencsénk legyen, hogy láthassuk őket, akár a pipékkel együtt is. Barátságos madarak, akárcsak a Sétatéri-tó vadrucái, szintén a járókelők etetgetésének köszönhetően. Nem is kell tíz perc, hogy a tó keleti végébe érjünk. Itt néhány évvel ezelőtt még szabad volt a tavakat összekötő árok. Most már kanalizálva van.

Áthaladunk a Tóköz (Între lacuri}utcán, majd rátérünk a Julius Mall és az új Tóköz új tömbháznegyedét összekötő sikátorra. Egyelőre beépítetlen terület, jobbra tőlünk a friss töltés még utal rá, hogy még néhány évvel ezelőtt egy tószem volt itt (Második tó). A Galaţi utcán lyukadunk ki a tömbházak mögé, itt jobbra fordulunk. A tömbházak garázssorai szinte benyúlnak a vízbe, a Harmadik-tó, a Város-tója keleti összetevőjének partján. Annyiban jó ez. hogy némileg védelmet nyújthatnak a tó amúgy is állandó szennyezése ellen, no meg egyesek alkalom adtán ide is "kirándulnak":

Sül a miccs - piknikezők a garázs mögött - azaz igénytelen emberek

 Akit az első tó nem érdekel, idáig a 47-es busszal is kijöhet. A busz a Tóköz utcán jut be a negyedbe, a Duna utcában kell leszállni, a Siretului(Nyárád) utcával való kereszteződés után.
A garázsok közt juthatunk ki a tó partján, szintén horgászok által használt, a tavat megkerülő ösvényre. Az itteni horgászásban pedig van valami. Erről Csaba59 hozzászólásából ehhez a képhez, is megtudhatunk egyet-s mást. Valamint egy videót is megtekinthetünk, egy 2010 augusztus másodikán itt fogott 26 kg-os harcsáról!

Város tója (keleti), Hármas tó

 Az Auchan hátsó bejáratától számítva, szűk tíz perc alatt a tó végében vagyunk. Köveken kelünk át a tó vizét elválasztó levezető árkon, a tóba nyúló félszigetre:

Átkelő a vízlevezető árkon

Az egykori "Nagy tó" ezen részén, az erősen eutrofizált víz ellenére is még tömegesen fürdik a környék, - igaz inkább színes bőrű - gyerekserege.

A gyepes, nádassal körülvett részt szigetnek is nevezik a környék lakosai, kedvelt pihenő, napozóhely.

A szigeten - Jön a nagyidő;
- Sebaj, még ülhetünk, hiszen két percre vannak a tömbházak

 Ettől keletre kezdődik a tulajdonképpeni nádas és ingoványos rész. A "sziget" keleti oldalán, két nádasban megbúvó tószemet is megtekinthetünk, eredeti növényzetükkel és állatvilágukkal. A nádasból helyenként már alig látszanak a negyed tömbházai, de az ösvények, pákászéletet folytató hajléktalanok tanyájára vezethetnek.

Szálláshely - csak nyári?

A szigetről, újból átkelve a tó vizét levezető árkon, a garázsok mögött jobbra fordulunk. Egy új, alakuló világba cseppenünk. A mocsár rovására terjeszkedő, már töltésre került új honfoglalók kis "birtokai" közé. Tajkolt kerítések, újra hasznosított hulladékokból eszkábált vityillók közé. Idővel itt is aszfaltozva lesz, már kanalizálva van a part ennek a része is. Majdan a vityillókat is szolidabb hétvégi házak fogják felváltani - a mocsár élővilágának vesztére.

A nádas határolja a "telepet"

Ösvény? dűlő? sikátor? - minden esetre így születik egy utca

Virágoskert, zöldséges kert, raktár. Öntözéses fölművelés

Csak ennyi a honfoglaló birtoka, de már lakályos

 A kis sikátor végén, megint gyepes, nádas részre érünk. A nádasban meghúzódó holtágak, vadrucák, egyéb vízimadarak paradicsoma.

Holtágak, tószemek a nádasban...

...vadrucák, békalencse.

 A nagy cső alatt, egy korlátos pallón kelünk át a túlsó partra, ...

Tapintható a vizivilág, akár egy tanösvényen

...majd egy nyárfasor árnyékában folytatjuk utunkat a Selgros irányába. Megint nádas rész következik, majd a Negyedik-tó, avagy a Faiskola első tava következik. 

Negyedik tó; háttérben a "világítótornyunk" a Selgros

Ezt akár balról, akár jobbról megkerülve az Ötödik tóhoz és egyben a mocsaras rész utolsó tavához érünk.

A fölösleges bozót és lecsapolóárkok elkerülése végett, ajánlom a jobb oldali utat, mely egy bokrosodó diós réten vezet az utolsó tóhoz.

Az ötödik tó, ennek a mocsárvilágnak a végét jelzi

 Annak idején itt nem volt szabad halászni, egyesek szerint halastó volt. Közte és a Békás-patak között betonúton haladunk tovább, majd hamarosan az új negyed házai közé érünk. A négyes, hatos trolibuszok végállomásától (IRA) térhetünk haza.

A Békás-patak túlsó partján, a Selgros mellett még volna egy tavacska. Valószínűleg a tulajdonosoknak terveik vannak vele, de azon kívül, hogy be van kerítve, egyelőre évek óta itt semmi változás nincs. Hogyha ezt is meg szeretnénk tekinteni, akkor a Békás partján levő ösvényen juthatunk ki a vasúti sínekkel párhuzamos Szamosfalvi útra. Ezen is visszatérhetünk a végállomáshoz.

Erről a tóról készült fényképem utolsó, az alábbi áttekintő sorozatban, más, a tavakat és mocsárvilágot ábrázoló képek közt.

*

Alább néhány térkép révén röviden követhetjük a kistáj alakulását az utóbbi időkben.

II. József idejében készült katonai térkép

Még a XVIII. század végén összefüggő mocsár, az egész Szopori út és Szamosfalva közötti terület. A Város-tója , az Utca közi- és Fennsiki-mocsarak tavaival, az északabbra költözött Szamos morotváiban alakultak. Jégkorszak utáni maradványok. A középkorban, a Város-tója halastó volt. De ezt a saját forrásai táplálták, semmi esetre sem a Békás- és annál kevésbé a Zavaros-pataknak az eldugásával történt, mint ahogyan Asztalos Lajos megállapítja (Kolozsvár Helynév és településtörténeti adattár, 2004). A  délnyugati irányból jövő Békás-patak egyébként, mint a térképen látható, két másik tavat táplált. Előbbinek maradványai a sétánkon meglátogatott Faiskolai-tavak (Negyedik- Ötödik-tó).

Nyárády E. Gyula 1942-ben kiadott tanulmányából

Az ötvenes évek elejéig nagyjából kialakul a Tóköz utcahálózata, de még mindhárom tó meg van. Partjaikat jobbára szemétlerakatnak használták. Elsőnek az Utcaközi-tó és mocsár (A Szpori út ás a Tóköz utca közt) lett feltöltve és tűnt el.

Illusztráció Csűrös László cikkéhez (Művelődés 1998)

Dimap-Erfatur, Kolozsvár környéke - 2000

A hatvanas évek közepétől, a Város-tója nyugati és keleti összetevőjét kotróhajóval kimélyítik, partjait feltöltik. Időközben a Fennsíki-mocsár is fel lett töltve, az új negyed közepén. A kilencvenes évek végén még ott van a két tó közötti tószem (Második-tó). A még szabad részek, egészen a tavak levezető árkáig  le lettek csapolva és el lettek foglalva.

Kolozsvár környékének térképe, 2009
Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei c. könyvéhez

Napkainkra felépült a Selgros, majd a Julius Mall, behatárolván a területet. A Második-tó fel lett töltve.

*