A Páter úton

	A Páter-úton a Páter-forráshoz
	2010 szeptember 11-én dr. Páter Bélára (1860-1938), a turistára emlékeztünk, születésének 150. évfordulóján, egy "A Páter-úton a Páter-forrásig" emléktúra keretében. Ha a Páter-forrás helyzete mindenki számára egyértelmű, nem így történik a Páter-úttal.

A neves felvidéki születésű botanikus már kora gyermekkorában kapcsolatba került a Tátra hegyvidékével. Akár a Páter-família egykori méhese után elnevezett völgyecskében, a "Páter's-Loch" - ban kirándulva, akár diákkorában Méhely Lajossal, Lendl Adolffal vagy Pályi  Sándorral, felfigyelt a Tátra csodálatos és változatos növényvilágára, így a növények szeretete és kutatása egész életén át végig kísérte. Az 1883-84-es szünidőben főnökével és  tanárával, Klein Gyulával is felkereste a hegyeket, majd Kassán a Magyarországi Kárpát-Egyesület Keleti Kárpátok osztályába iratkozva, ennek 1890-től titkára. Kolozsvárra (Kolozsmonostorra a Gazdasági tanintézethez - később Gazdasági Akadémia) kerülése után, 1893-ban beiratkozik az Erdélyrészi Kárpát-Egyesületbe, melynek már 1894-ben választmányi tagja. 1933 után az EKE elnöke, 1935-től pedig tiszteletbeli elnöke. A kolozsvári Bükkben, a Páter-út és a Páter forrás is őrzi nevét.

Merre vezet a Páter út?

Ajtay Ferenc 2009-ben harmadik kiadását megérő Kolozsvár környéki kalauzában olvashatunk róla, melyben, legalább is kezdeti szakaszát, tévesen a Gálcsere ([490]503 m) és a Plecska tető(567[538] m) közötti gerincre, a Plecska – illetve a (lejjebb) Gorbó- és a legnyugatibb Cigány- patakok választójára helyezi:

„A végállomástól...

A végállomáson - Páter Béla emléktúra, 2008 június 21.

 ....dél felé indulunk, fel a lépcsőkön....

Fel a lépcsőkön - Páter Béla emléktúra, 2008. június 21.

 ...a Monostori erdőben, ahol számos ösvény, csapás vezet az enyhe hágón felfelé. Bármelyiken mehetünk a gerinc felé tartva....

A gerinc előtt - Páter Béla emléktúra, 2008. június 21

...nemsokára kiérünk a Gálcsere – D. Gălişer gerincére, egy aránylag széles turista útra (Páter út), ...

Aránylag széles út a gerincen - Páter Béla emléktúra, 2008. június 21.

...mely nagyjából dél felé tart, ahonnan gyönyörködhetünk az alattunk húzódó Plecska völgyében..." stb.

Jobb oldalunkon, alattunk a Plecska völgye - Páter Béla emléktúra, 2010. szeptember 11.

Bozsoki Adrienn felvétele

Ezen a gerincen, melyen a negyed felépüléséig nem igen jártak, húzódik most az Ajtay Ferenc által is említett „széles turista út”, mely, mielőtt a Gálcsere kopár oldalát erdei fenyővel beültették volna, a Monostori-erdő szélén vezetett. Jelenleg piros sávval jelzett turistaút, melynek ez, az említett szakasza 1999-ben(első ízben) volt jelezve (piros sáv). Akkor, a Jókai teljesítménytúrák számára, a kolozsvári EKE ifjúsága által. Mint látjuk, a Páter emléktúrák is ezen az úton indulnak, azonban, ez nem a Páter út ! ezt semmi képen nem hozhatjuk kapcsolatba Páter Bélával. Érthető okokból nemigen indulhatott ezen bükki útjaira - nem lévén ott a végállomás akkoriban.

Ha az Ajtay féle kalauz első kiadása idejében megjelent Kolozsvár környéki térképen (Feycart- Erfatur) a "P á t e r" feliratot még vonatkoztathatjuk a Plecska tetőnél találkozó akár piros, akár sárga sáv jelzésre,...

Kolozsvár és környéke - 2000

A piros, vagy a sárga jelzéshez tartozik a "P á t e r" felirat?

...a 2009-es kiadású kalauzhoz tartozó térképen (Feycart), már egyértelműen, a Pap völggyel párhuzamosan, a Mező utca irányából jövő sárga sáv színjelzésű ösvényt jelöli:

Kolozsvár környéknek kirándulóhelyei - 2009

Itt a "P á t e r" a sárga sávval jelölt ösvény

 Orosz Ferenchez fordulva pontosíthatjuk is a tévedést. 1933-ban kiadott kolozsvári kalauzában többek közt a Páter utat is leírja, melyet a Bükk legszebb sétaútjai közé sorol. A nyolcas túra ismertetésében, (Bükki turistaház –Rákóczi körút –Páter út), a Páter út, az EKE menedékházától visszafele járhatjuk le:

„...Hazafele a turistaháztól 1  km.-re É-ra elágazó Páter útra térünk, mely a Pap völgyébe vezet le...A Páter út majdnem végig árnyas fák között halad és a Mező utcánál ér véget....Végig sárga útjelzéssel van ellátva”.

Orosz Ferenc, Cluj - Kolozsvári kalauz-hoz tartozó térkép

1. EKE turistaház; 2. Plecska tető az erdőben; 3. Pap völgy; 4. Mező utca vége

Ugyanezt a helyzetet láthatjuk a román Touring-club által 1937-ben kiadott térképen - 4-es útvonal. Ez szintén a Mező utcán halad, párhuzamosan a Pap völggyel (Pâr Popii) és tovább a gerincen, a Szelicsei útra ér, végül az EKE turistaházhoz ("Casa Făget"). A Gálcsere gerincén, vagy a Monostori-erdőben az azt metsző és a Plecska völgyébe ereszkedő katonai műúton kívül, nincs más ösvény ábrázolva.

Anuarul Touring Clubului  României, Secţiunea Frăţia Munteană - 1937

A 4-es túra a Mező (Câmpului) utcától az EKE menedékházig (Casa Făget), párhuzamosan a Pap völggyel (Pâr. Popii)

Tulogdy János 1943-ban megjelent Kolozsvár környéki kalauzában is megemlíti a Páter utat...

 „…Most az EKE menedékháztól…a Szelicsei útról a Páter úton megyünk be Monostorra…” 

...azonban az akkori határzóna miatt, csak a képzeletbeli kirándulások közt. Ezért nem is olyan részletes a leírás, az útvonalról nem is tudunk meg semmit. Az 1958-ban kiadott jelzett utak kalauzában (Ghidul marcajelor turistice, Editura Consiliului General al Sindicatelor), szerepel a sárga jelzés, másfél órás út, Monostor és a Bükki menedékház között ( Mînăştur - Cabana Făget), de itt sem közöl részleteket. Viszont ebből az időből, azaz a 60-as évek közepétől, mikor már a Bükkben kirándulgattam apámmal én is emlékszem erre az útra. Azaz a sárga sávval jelzett útra, a Mező utca végétől, a Bükki menedékházig. Meg is jegyeztem maradandóan a nyíl feliratát, hiszen teljesítményemről is szó volt, hogy a menedékház 6 km - 1 1/2 órára van. 

Hát ez volna a Páter út, melynek "klasszikus" sárga jelzése már csak az erdő szélétől a piros sáv jelzésű gerincútig van meg és melynek szerepét utóbbi teljesen átvette.

A tévhit, miszerint ennek a gerincútnak a Gálcserén vezető szakasza (a Plecska-tető és a monostori végállomás között) is Páter út, onnan eredhet, hogy általában az információ turista berkekben szájról szájra, azaz "hallásból" terjed, bármi nemű irodalommal - kalauzok, térképen  - való összevetés nélkül. Mint ilyen, az információ a folklór szabályszerűségeinek veti alá magát.
Ezért, hogyha teszem azt az Árpád-csúcstól való hazatérőben a tapasztalt túravezető, anélkül, hogy pontosította volna, hogy az útjuknak csak egy részéről van szó (a Bükki-menedékháztól a Plecska-tetőnél levő letérőig),  azt mondta:

- Most pedig a Páter úton fogunk hazatérni...

...aztán, hogyha ilyenképpen a monostori végállomáson lyukadtak  ki, az újonc megjegyezte és ezentúl számára ez volt a Páter-út. Tovább már így is közvetítette. A változatok is gyűrűz(nek)tek. Hasonló okokból születtek meg olyan, már írásban is megjelent variánsok is, mint Páter-ösvény (Egyed Ákos, Péntek-János), Páter-tető (Asztalos Lajos), vagy Páter-gerinc (Péntek János).

Gondolom, a Páter-út helyzetének tisztázásához elég is volna ennyi, de hadd merítsük még a témából.

Hogyan is ment Páter Béla a Bükkbe?

Az EKE kezdeti idejében, sokáig még a XIX. - XX. század fordulója után is, a Bükkbe két irányból kirándultak. A várost dél, vagy nyugat - a Tordai út, vagy a Monostori út felől hagyták el. Gyalogosan, ugyanis tömegközlekedési eszközök még nem voltak, találkozóval az EMKE téren, vagy később, mikor az iroda oda költözött, a Mátyás szülőháza előtt. Mehettek aztán a Szent-György térről a Szén utcán, hogy végül a Szelicsei úti EKE menedékházhoz érjenek, vagy a  Monostori útról meg a Sörgyár előtt hegynek kaptató Szélső utcán  (Mărginaşe), ugyancsak oda. A Kálváriától pedig, a Kalános utcán, aztán a katonai műúton a Plecska völgyébe, a Szent-János kúthoz kirándultak és onnan esetleg tovább, szinten a Szelicsei útra, az EKE menedékházhoz, vagy az Árpád-csúcshoz.

Mindezt Edvy Gyula 1905-ös "Turista gócpontok"-at ábrázoló térképvázlatán követhetjük, melyen a pontozott vonalak, már akkor is jelzett utakat jelölnek.

Edvy Gyula, Térkép minta turista gócpontok részére - 1905

___  = a Bükk elérhetőségei a XIX.-XX. század fordulója körül;
...... =  jelzett utak: EMKE tértől - Berbéki őrház - Árpád-csúcs, Kálváriától - Szt János kút - Berbéki őrház, Árpád-csúcs;  
......  = jelzetlen ösvény a Gazdasági Akadémia és a Szelicsi úti EKE menedékház (akkor még a Berbéki erdőőrház) között;
VÁ = A jelenlegi monostori végállomás helyzete - messze esik az akkoriban használt utaktól.

Azonban bár kirándulók ilyen formán nem használhatták, még volt egy lehetőség. Éspedig a Pap-völgy, azaz éppen a Gazdasági Akadémián átfolyó Cigány-patak völgye. Páter Béla, Kolozsvárra kerülése után (1893), hamar felfedezhette ezt a kézenfekvő lehetőséget, rövidebb botanizáló útjai számára. A hátsó kijáraton elhagyva az Akadémia kertjét, egy ideig a völgyben, tulajdonképpen Szelicsére haladó szekér utat követve, mintegy húsz perc alatt - a bal parton, egy széles nagy (bryozoa tályagból álló - [Orosz E.] árok [Nagy P.]) vízmosás mentén felkaptatva - az erdőben lehetett. Innen már gyerekjáték volt, a szép árnyas gerincösvényen a Szelicsei útra érni. Ezért volt ez az út "Páter Béla útja"

A városi kirándulók, azonban nem mehettek át az akadémia kertjén. Számukra, Losonci János az Erdély 1930-as évfolyamában, a nyári hónapokra ajánlott félnapos kirándulások között, a második, a  Majláth kúthoz vezető túránál írja:

2. Majláth-kút.

A monostori sörházon túl balra térő utcán betérve, folyton a patak mellett haladva, később jobbra a cserjésbe vezető szekérúton a déli irányt szigorúan megtartva áttérünk a Plecska-völgy felső szakaszára, ahonnan már piros jelzések vezetnek a Szelicsei útra...stb.

Mondanom sem kell, hogy a Sörgyár után a balra térő utca, a Gazdasági Akadémián átfolyó Cigánypatak felé ereszkedő Templom utcáról (Bisericei, ma Govora) van szó. A patak hídját átlépve, - melynek a környékén még napjainkban is találhatók falusias jellegű házak -  a temető kapuja illetve a Gazdasági Akadémia hátsó kijáratánál vagyunk. 

Ezzel a kis írással, mintegy betájolhatjuk, a  névadás időpontját is, melyet ezek szerint 1930 és 1933 közé helyezhetünk. Azaz Páter Béla EKE elnökségének kezdetére, mely az EKE-nek a királyi Romániában való hivatalos bejegyzés utáni fellendülését is fémjelezte.

Azonban hogyan változtak a a XIX. század végi egészen a húszas évek közepéig tartó viszonyok, - mikor csak a Monostori utat szegélyezték házak - hogyan tolódott el a sárgával szín-jelzett út a Mező utcáig, erre Nagy Péter (Grandpierre Emil) ad választ, mikor a Monostori-erdő szélén rendezett majálisokról írt:

Régen nem kellett kimenni a Kálváriáig. Már a falu közepén, a kovácsműhely mellett, be lehetett fordulni, s pár lépés után pipacsos, búzavirágos vetésben, rézsútosan lehetett menni az árokig. Azóta azonban beépültek a szántóföldek...

(Nagy Péter, Ó, kedves Kolozsvár, 1926).